A romániai választásokon történtek hivatkozási alapként szolgálnak világszerte azoknak, akik korábban is veszélyt láttak a TikTok-ban. A kínai tulajdonú videómegosztó főleg nemzetbiztonsági aggályokat kelt, a többi platformot elsősorban a fiatalok mentális egészségére gyakorolt hatások miatt érik bírálatok.

A közösségi oldalakat elsőként az autoriter rezsimek tiltották be, érhető okokból: a nyilvánosság ellenőrzése számukra a túlélés fontos előfeltétele. A (nyugati) demokráciák teljesen más megfontolásokból kezdték el korlátozni a platformokhoz való hozzáférést: nemzetbiztonsági és adatvédelmi, valamint a fiatalok mentális egészségével kapcsolatos aggályok miatt.

Az Európai Unió, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland 2023 elejétől megtiltotta a TikTok használatát a kormányzati eszközökön. Az indok: az alkalmazás révén érzékeny információk kerülhetnek nyilvánosságra, ami kormányzati eszközök esetében kritikus lehet. A védelmi szerveknél már 2020-ban vagy azelőtt tiltólistára került a kínai tulajdonú videómegosztó alkalmazás.

Radikális lépés

Januártól 170 millió amerikai TikTok-felhasználó mondhat búcsút a népszerű videómegosztó alkalmazásnak, miután a cég elveszítette a jogi csatát a betiltására vonatkozó törvény ellen. Az applikáció kínai tulajdonosa, a ByteDance azzal érvelt, hogy a jogszabály alkotmányellenes, ugyanis sérti a törvény előtti egyenlőség elvét, nem utolsó sorban pedig az amerikai felhasználók szólásszabadságát. A washingtoni fellebbviteli bíróság azonban helybenhagyta a törvényt, és megállapította, hogy a nemzetbiztonsági aggályok felülírják a szólásszabadság érveit.

Joe Biden elnök áprilisban írta alá a kétpárti támogatással elfogadott törvényjavaslatot, amely kötelezi a TikTok kínai tulajdonosát, hogy amerikai üzletágát eladja egy helyi vállalatnak. Ellenkező esetben, a 2025. január 19-vel hatályba lépő törvény értelmében a TikTok tevékenységét beszüntetik az Egyesült Államokban.

Noha a platformot működtető ByteDance következetesen azt állítja, hogy a begyűjtött felhasználói adatok biztonságban vannak, és nem oszt meg semmilyen információkat a pekingi vezetéssel, Washington továbbra is szkeptikus – miként más nyugati kancelláriák is. A betiltás melletti érvek között elhangzott, hogy a pekingi kormány bármikor utasíthatja a TikTokot propaganda terjesztésére.

Ezeket az aggályokat látszanak visszaigazolni a romániai elnökválasztás első fordulójának meglepetés eredményei. Az Európai Unió sürgős vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy miként befolyásolta Oroszország a november 24-ei szavazást. A román hírszerzés által közzétett dokumentumok azt sugallják, hogy a semmiből jött Călin Georgescu kampánya a Telegram üzenetküldő alkalmazás segítségével toborzott TikTok-influenszereket a szélsőjobboldali populista jelölt népszerűsítésére.

A november 24-i első forduló után Pavel Popescu, a távközlési hatóság (ANCOM) alelnöke a TikTok azonnali felfüggesztését javasolta, később azonban visszakozott. „A véleménynyilvánítás szabadságát nem lehet korlátozni még a legkényesebb helyzetekben sem, amelyeken egy ország átesik” – írta a Facebookon. Egy amerikai tiltás azonban világszerte megváltoztathatja a döntéshozók viszonyulását.

Érdekes módon a TikTok utolsó mentsvára az Egyesült Államok frissen újraválasztott elnöke lehet, akit pontosan egy nappal azután iktatnak be, hogy hatályba lépne az applikációt betiltó törvény. A TikTok az amerikai legfelsőbb bíróság elé vinné az ügyet, mert bár jogászok szerint nem valószínű, hogy a konzervatív többségű bíróság helyt ad a keresetnek, a ByteDance időt nyerhet.

Első mandátuma idején Donald Trump be akarta tiltani a TikTokot, viszont idei kampánykörútján már azt mondta, hogy „megmenti”, mivel annak hiányában a Facebook még nagyobbra nő. A republikánus politikus „az emberek ellenségének” a Facebookot, a tulajdonosát, Mark Zuckerberget pedig „életfogytig tartó börtönnel” fenyegette meg, amiért szerinte beavatkozott a Joe Biden által megnyert 2020-as elnökválasztásba. Újabban Zuckerberg megpróbál hidakat építeni Trump felé: gratulált neki a választási győzelméhez, és november végén meglátogatta Mar-a-Lago-i birtokán. Ugyanakkor nem világos, hogy Trump képes lesz-e visszavonni a törvényt, vagy megtalálja a módját, hogy kijátssza azt.

Kötelező életkor-ellenőrzés

Ausztrália és Franciaország után Görögország is lépéseket tesz a kiskorúak közösségimédia-függőségének csökkentése érdekében. Az athéni kormány javaslata nem tiltaná ki teljesen a kiskorúakat a platformokról, viszont kötelezné a cégeket, hogy ellenőrizzék a felhasználók életkorát, és a 15 év alattiakat csakis szülői hozzájárulással engedjék be.

A kezdeményezést támogató tudományos bizottság ajánlotta továbbá figyelemfelkeltő kampányok indítását, a szülők ellátását a képernyőidő kezelésére szolgáló eszközökkel, valamint az algoritmusok reformját azzal a céllal, hogy csökkenjen a kiskorúak káros tartalmaknak való kitettsége.

A probléma súlyosságát hangsúlyozva, az ENSZ-ben tartott szeptemberi beszédében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök Jonathan Haidt A szorongó nemzedék (The Anxious Generation) című könyvére hivatkozott. Ebben az amerikai szociálpszichológus arról ír, milyen pusztító hatással van a gyerekek szellemi és lelki fejlődésére (főleg a serdülőkére) a túlzott képernyőidő, valamint a valós emberi kapcsolatok ezzel összefüggő hiánya. Az ellenszer meglátása szerint az, hogy a szülők ne vegyenek okostelefont a gyereküknek a gimnázium megkezdése előtt, illetve várjanak további két évet, 16 éves korig a közösségimédia-regisztrációval.

Haidt egy korábban, 2018-ban megjelent kötetében, Az elkényeztetett amerikai elmében (The Coddling of the American Mind) már foglalkozott a témával. Úgy látja azonban, hogy időközben a probléma súlyosbodott, ezért bár hisz a szülők egyéni felelősségében, szükségesnek tartja az állami beavatkozást a gyermekek védelme érdekében.

Görögország európai szintű támogatást kér annak érdekében, hogy a technológiai óriásokat robusztus életkor-ellenőrző rendszerek alkalmazására kényszerítsék.

Az ausztrál parlament november végén fogadta el a törvényt, amely megtiltja a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabbak számára. A végrehajtás felelőssége a platformokra hárul: tetemes bírságot kockáztatnak, ha megengedik felhasználóiknak a korlátozás kijátszását.

Hasonló javaslatot állított össze az Emmanuel Macron francia elnök által létrehozott szakértői bizottság is, és Párizs megpróbálja azt európai szinten elfogadtatni. A francia kormány sürgette az EU soros elnökségét januártól ellátó Lengyelországot, hogy tűzze napirendre az ügyet.

Hogy milyen korlátozásokat készített elő a Meta a kiskorúak védelmére, arról videónkban beszéltünk.