Egy fellebbviteli bíróság visszaültette a regnáló államfővel szemben korábban alulmaradt Kemal Kılıçdaroğlut a török ellenzék élére. A döntés jóformán kettészakította a Köztársasági Néppártot, a néhai Atatürk pártját, egy évvel a soron következő elnökválasztás előtt.

Törökországban a puccsok hagyományosan lánctalpakon érkeznek. „Ennek a puccsnak a kiötlői nem tankokkal, ágyúkkal és terepszín ruhában jöttek, hanem bírói és ügyészi talárba öltözve” – jelentette ki a fő ellenzéki párt elnöke csütörtökön egy ankarai nagygyűlésen. Özgür Özel akkor még nem tudta, hogy pár nappal később rohamrendőrök segítségével mozdítják el hivatalából.

A puccs emlegetése egyáltalán nem tűnik túlzásnak. A fellebbviteli bíróság meg nem nevezett eljárási szabálytalanságokra hivatkozva érvénytelenítette a Köztársasági Néppárt (CHP) 2023-as kongresszusának döntéseit, köztük Özgür Özel elnökké választását. A bíróság egyúttal visszahelyezte hivatalába azt a Kemal Kılıçdaroğlut, aki a három éve tartott államfőválasztáson vereséget szenvedett Recep Tayyip Erdoğannal szemben.

A döntés egycsapásra két vetélkedő hatalmi központot teremtett a modern Törökország alapítójának tartott Musztafa Kemal Atatürk egykori pártján belül: Kılıçdaroğlu visszaszerezte a pártszékház feletti ellenőrzést, viszont továbbra is Özel vezeti a parlamenti frakciót, aki maga mögött tudja a területi szervezeteket is.

Az idén 77 éves Kılıçdaroğlu karrierje legnagyobb részét bürokrataként, a török államigazgatásban töltötte. 2002-ben választották be először a parlamentbe. A CHP élére egy véletlen folytán került, amikor elődje egy szexbotrányt követően kénytelen volt lemondani. Személyén kis híján elbukott az ellenzéki összefogás 2023-ban, ugyanis pár nappal a közös elnökjelölt nevesítése előtt a nacionalista Jó (IYI) pártot vezető Meral Aksener bejelentette távozását. Fő érve az volt, hogy 13 éves pártelnöksége alatt Kılıçdaroğlu, „Az év bürokratája” cím egykori kitüntetettje egyetlen választást sem nyert meg a CHP-nak. Végül egy kompromisszum eredményeként ő maradt a közös ellenzéki jelölt, viszont – a konjunktúra ellenére – elveszítette az elnökválasztást Erdoğannal szemben. A vereség után nem mondott le. Ezek után sokan csupán egy hatalomra vágyó, rugalmatlan pártfőnököt láttak benne.

A választási kudarcot követő 2023. őszi kongresszuson Özel az akkori isztambuli polgármester, Ekrem İmamoğlu táborának jelöltjeként győzött – új, frissebb politikai stílus ígéretével. Kılıçdaroğlu hívei azonban soha nem fogadták el a vereséget, és a kongresszus állítólagos szabálytalanságaira hivatkozva bírósághoz fordultak.

Az eljárás két éven át húzódott. A bíróság döntése nyomán vasárnap rohamrendőrök, könnygázt bevetve törtek be a CHP ankarai székházába, ahol Özel és hívei elbarikádozták magukat. Az elűzött elnök ezután a parlament felé vonult szimpatizánsaival, és kijelentette, hogy az országgyűlés épülete lesz az új főhadiszállásuk addig, „amíg ez a küzdelem megszabadítja a pártot a megszállástól”. Szombaton a CHP parlamenti csoportjának 138 képviselője közül 110 Özelt választotta frakcióvezetőnek, ami azt jelzi, hogy Kılıçdaroğlu hatalma a székházon túl egyelőre nem terjed messzire.

Kılıçdaroğlu egyelőre óvatosan mozog. Azt tervezi, hogy „a legmegfelelőbb időpontban” új kongresszust hív össze, de ennek időpontját nem határozta meg. Hívei azzal érvelnek, hogy egyelőre zajlik a fellebbviteli eljárás a semmítőszék előtt, és amíg a jogi folyamat nem ért véget, addig nem lehet rendkívüli kongresszust összehívni. Özel tábora elveti ezt az értelmezést, és gyors tagszavazásban látja a kiutat. „Atatürk pártja mellett fogunk kiállni és harcolni" – mondta Özel, nyilvánosan elutasítva egy új párt alapításának lehetőségét. Követőit arra kérte, ne mondjanak le tagságukról, és ne hagyjanak fel a reménnyel. Azt javasolta, hogy a CHP kétmillió tagja közvetlenül válasszon pártelnököt. Ha ő kapná a szavazatok kevesebb mint nyolcvanöt százalékát, nem fogadná el a posztot – tette hozzá, ami jelzi az önbizalmát, egyszersmind nyomást gyakorol Kılıçdaroğlura, aki mandátumát bírósági határozatnak köszönheti.

A CHP és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban, de az országot 23 éve irányító Erdoğan pártja az állami apparátust, a médiát és – úgy tűnik – a bíróságokat is a maga javára tudja mozgósítani. A kormányoldal tagadja, hogy politikai célokra használná az igazságszolgáltatást, azonban ezt az érvet nehéz komolyan venni annak fényében, hogy 2024 óta a CHP-ből több száz tagot és választott tisztségviselőt tartóztattak le különböző váddal. Köztük van Ekrem İmamoğlu isztambuli főpolgármester, akit korábban Erdoğan legesélyesebb kihívójaként emlegettek, és akit a párt elnökjelöltjének szemeltek ki.

A következő rendes választás 2028-ban esedékes, de a 72 éves Erdoğan csak akkor indulhat újra, ha előrehozott választást írnak ki. (Az alkotmány szerint az elnök legfeljebb két teljes mandátumot vállalhat.) Az AKP szóvivője, Ömer Çelik a válságot a CHP belügyeként próbálta keretezni, szerinte „egyszerűen arról van szó”, hogy a bíróságok kivizsgáltak bizonyos vádakat.

Sajtóértesülések szerint Kılıçdaroğlu egyik első intézkedése İmamoğlu elnökjelölti irodájának bezárása lehet. Ez az iroda Özel alatt jött létre, és a bebörtönzött polgármester kampányát volt hivatott folytatni. Ha valóban bezárják, annak szimbolikus üzenete lenne: Kılıçdaroğlu nem hajlandó folytatni az İmamoğlu köré épített politikai projektet.

Sokan attól tartanak, hogy egy elnyúló válság a 2028-as – esetleg korábbi – választásra is rányomhatja a bélyegét. A CHP az egyetlen komolyan vehető erő Erdoğannal szemben, így nem mindegy, milyen arccal és milyen koalícióval vág neki a következő választásoknak.