Liberális csoportok tucatnyi szövetségi államban perekkel próbálják megakadályozni, hogy Donald Trump egyáltalán elindulhasson a 2024. november 5-i elnökválasztáson. Egy ritkán idézett alkotmánykiegészítéssel érvelő keresetek eddig elbuktak, de a felperesek a legfelsőbb bíróságig készülnek vinni az ügyet, miközben több alapfokú per még folyamatban van.

Egy coloradói bíró döntése értelmében Donald Trump indulhat a jövő évi elnökválasztáson, annak ellenére, hogy „felkelésben vett részt” – közölte a Reuters. A keresetet coloradói szavazók egy csoportja nyújtotta be. Azt kérték a bíróságtól, hogy zárja ki Donald Trumpot a Republikánus Párt elnökjelöltségéért zajló előválasztásról és a jövő novemberben esedékes elnökválasztásról.

Érvelésüket a 14. alkotmánykiegészítésre alapozták, amely megtiltja a szövetségi közhivatal-viselést a felkelésben részt vevő „tisztviselőknek”. Márpedig a felperesek szerint a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására tett erőfeszítéseivel – amelyek végül a washingtoni Capitolium elleni, 2021. január 6-i támadásba torkolltak – Trumpot ugyanúgy alkalmatlanná teszik a választásokon való részvételre, mintha nem az Egyesült Államok területén született volna.

„Négy évvel azután, hogy az Egyesült Államok elnökeként esküt tett az alkotmány »megőrzésére, védelmére és megtartására«, Trump megpróbálta megváltoztatni a 2020-as választások eredményét, ami erőszakos felkeléshez vezetett az Egyesült Államok Capitoliuma ellen azzal a céllal, hogy megakadályozza a hatalom törvényes átadását utódjának" – mutatott rá a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington (CREW) liberális csoport, amely hat republikánus és független szavazó nevében nyújtotta be a coloradói keresetet. „Az amerikai alkotmányos rend elleni példátlan támadás felbujtásával Trump megszegte esküjét, és a tizennegyedik alkotmánymódosítás értelmében kizárta magát a közhivatalok viseléséből, beleértve az elnöki hivatalt is” – tették hozzá.

Trump ügyvédei ezzel szemben azt állítják, hogy a volt elnöknek nem volt kapcsolata az ostromban meghatározó szerepet játszó szélsőjobboldali csoportokkal, és hogy a zavargás előtt – amikor kiterjedt választási csalást hirdetett – mindössze a szólásszabadsághoz való jogával élt, nyilatkozatai nem minősülnek felbujtásnak.

Bár a coloradói ítélet Trumpnak kedvez, az örömébe üröm vegyül, a bíró ugyanis azt is kimondta, hogy a Capitolium elleni támadás „tényleges oka” a volt republikánus elnök „szavai és viselkedése volt”, ily módon Donald Trump „felbujtás útján felkelésben vett részt”. Hogy mégsem tiltotta el a jelöltségtől, azt azzal indokolta, hogy a cselekmény elkövetése pillanatában, 2021. január 6-án elnökként nem volt "az Egyesült Államok tisztviselője", így a 14. alkotmánykiegészítés értelmében nem lehet kizárni.

A hivatkozott előírást a polgárháború utáni rekonstrukció idején ratifikálták, amikor a déli államok elkezdték Washingtonba küldeni – képviselőnek vagy szenátornak – az egykori konföderációs vezetőket. Az alkotmánymódosítás 3. bekezdése értelmében nem lehet szenátor, képviselő, elnök és alelnök, illetve nem tölthet be semmilyen polgári vagy katonai hivatalt olyan személy, aki hivatali esküjét megszegve részt vett felkelésben vagy lázadásban, illetve segítséget vagy támaszt nyújtott az USA ellenségeinek. Azonban a potenciális „elkövetők között” – akikre az előírás alkalmazható – nem jelenik meg az Egyesült Államok elnöke. A jelek szerint akkoriban senkinek nem jutott eszébe, hogy az elnök maga is szíthat felkelést.

A bírósági győzelemre reagálva Trump szóvivője azt mondta: a döntés „újabb szög az Amerika-ellenes választási óvások koporsójába”. Steven Cheung hangsúlyozta: az amerikai szavazónak alkotmányos joga, hogy az általa választott jelöltre szavazzon, Donald J. Trump elnök pedig „hatalmas előnnyel vezet".

A bírói döntés kizárólag a coloradói választásra, illetve republikánus előválasztásra érvényes. 2024. november 5-ig azonban Trumpnak jogi akadályok sokaságát kell legyőznie másutt. A coloradóihoz hasonló eljárást indítottak liberális csoportok tucatnyi szövetségi államban. Minnesotában és Michiganben a bíróság az elmúlt napokban elutasította Trump kizárását a Republikánus Párt jelöltségért folyó előválasztásokról, viszont egyelőre nem döntött arról, hogy indulhat-e a 2024. novemberi általános választásokon.

A felperes CREW elnöke, Noah Bookbinder máris bejelentette, hogy megfellebbezik a döntést. Az ügy Colorado állam legfelsőbb bírósága, adott esetben pedig a szövetségi legfelsőbb bíróság elé kerülhet, ahol a 6-3 arányú konzervatív többség három Trump-jelöltet is magába foglal.

A legfelsőbb bíróság soha nem tárgyalt hasonló ügyet. Mellesleg az alkotmány nem rendelkezik arról, hogyan kell érvényesíteni a tilalmat, és 1919 óta mindössze kétszer alkalmazták, ezért sok szakértő jogi szempontból erőltetettnek tartja a Trump elleni óvásokat.

Amennyiben a CREW egyik-másik keresete mégis sikerrel jár, az nem kis fejtörést okozhat Trumpnak. Adott esetben megakadályozhatják az újraválasztását, még ha nem is tudják teljesen megakadályozni az indulását a Republikánus Párt elnökjelöltjeként. (Egyébként közvetlenül a 2021. januári események után erre is történt kísérlet a kongresszusban.)

A CREW arra alapozza a számításait, hogy az Egyesült Államokban az elnököt nem közvetlenül a szavazópolgárok választják. Az amerikai választási rendszer szerint a szövetségi államok a lakosság számának függvényében küldenek úgynevezett elektorokat egy 538 tagú „elektori kollégiumba”. Az a jelölt lesz az Egyesült Államok elnöke, aki ebbe a testületbe 270 elektort tud küldeni. Trump újraválasztási esélyeit jelentősen csökkentené, ha egy vagy több államban nem indulhatna, és így esélye sem lenne ott elektorokat szerezni.

Létezik számára ennél is rosszabb forgatókönyv: ha az ügye a legfelsőbb bíróság elé kerül, és ott születik egy számára kedvezőtlen döntés. Ez a felperesek egyik kimondott célja, ezért indítottak pert az egyébként megbízhatóan demokrata többségű, de a jelölti óvásokra egyértelmű és gyors eljárásokat alkalmazó Coloradóban és Minnesotában, ahol elvileg nincs tétje Trump indulásának, elektorokat szerezni ugyanis, ha így, ha úgy, ugyanannyi esélye van – azaz nulla.