Egyre kevesebb eszköze van az Európa Tanácsnak arra, hogy betartassa a tagállamokkal az Emberi Jogok Európai Egyezményét – értékelte kérdésünkre Csoma Botond RMDSZ-es képviselő, aki többek között Oroszország kilépése kontextusában nyilatkozott a Maszolnak az Európa Tanács parlamenti közgyűlése (PACE) nyári ülésszakáról.

Az antiszemita gyűlöletbeszéd kriminalizálására, illetve a létező törvények maradéktalan alkalmazására szólítja fel a tagállamokat az a jelentés, amelyet szerdán fogadott el az Európa Tanács parlamenti közgyűlése (PACE).

Az osztrák Petra Bayr jelentése alapján elfogadott határozat hangsúlyozza: Európában aggasztó iramban terjed a zsidók elleni gyűlölet és erőszak – főként az online térben. Ezért az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) felszólítja az Európa Tanács tagállamait, hogy fogadjanak el stratégiákat vagy nemzeti cselekvési terveket az antiszemitizmus megelőzésére és leküzdésére, és fordítsanak kellő finanszírozást ezek életbe léptetésére.

A jelentés kitért arra is, hogy a gyűlöletbeszédet tiltó törvényeket maradéktalanul alkalmazni kell, illetve prioritásként kell kezelni az antiszemita online gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet, valamint a holokauszt középiskolai oktatását.

A dokumentum szerint az államoknak kriminalizálniuk kell a holokauszt tagadását vagy banalizálását, illetve a zsidó ingatlanok és műemlékek meggyalázását.

Ute Steyer, a stockholmi nagy zsinagóga rabbija a vita során a parlamenti képviselőkhöz fordulva hangsúlyozta: „riasztó látni, hogy a régi zsidóellenes keresztény érzelmek felbukkannak, és új formában jelennek meg sok muszlim hívő és muszlim kisebbségi csoport körében”. Értékelése szerint a jelentés bemutatja „a demokrácia eredendő korlátaiban rejlő potenciális buktatókat, és azt, hogy égető szükség van a kisebbségek és különösen az európai zsidó kisebbség jogainak védelmére és védelmére”.

Csoma Botond RMDSZ-es képviselő, a PACE esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes tagja a Maszolnak nyilatkozva kiemelte: a jelentés kéri a tagállamoktól, hogy gyakorlati iránymutatásként használják az antiszemitizmus jogilag nem kötelező érvényű definícióját, ahogyan az a Rasszizmus és intolerancia elleni Európai Bizottság 9. számú általános ajánlásában szerepel. Ennek része az is, hogy nem tekinthető antiszemita megnyilvánulásnak, ha valaki Izrael kormányát vagy politikáit bírálja, viszont elfogadhatatlan, ha a zsidó állam elleni kritikát a zsidó néppel szembeni gyűlöletkeltésre használják. A képviselők leszavazták azt a javaslatot, hogy az Izrael állam elleni gyűlöletbeszédet szintén ne tekintsék antiszemitizmusnak.

Veszélyes precedens

Csoma Botond egyúttal emlékeztetett: az Európa Tanács az a nemzetközi szerv, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) a betartását felügyeli. „Úgy érzem, hogy sajnos egyre kevesebb eszközzel rendelkezik az egyezmény betartásában” – állapította meg.

Kifejtette: az Európa Tanács legfontosabb eszköze az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Ennek a határozatait eddig a tagországok maradéktalanul betartották, most viszont keletkezett egy veszélyes precedens azzal, hogy Törökország nem hajlandó végrehajtani a bíróság egyik határozatát.

A politikus Osman Kavala prominens emberi jogi aktivista ügyére utalt. Az EJEB 2019. december 10-én megállapította, hogy a – Gezi parkban zajlott 2013-as tüntetésekkel és a 2016-os puccskísérlettel kapcsolatos vádak alapján – 2017-ben őrizetbe vett Kavalát jogellenesen tartották előzetes letartóztatásban, azzal a politikai indítékkal, hogy visszatartó erejű hatást gyakoroljanak az emberi jogok védelmezőire. „Erre fel nemhogy szabadlábra helyezték volna, hanem formálisan vádat emeltek ellene, és pár hét alatt életfogytiglani börtönre ítélték” – magyarázta Csoma Botond, hozzátéve, hogy „Törökország közben tagja az Európa Tanácsnak”.

Ennél is rosszabb a helyzet Oroszországgal kapcsolatban, amelynek tagságát az Európa Tanács felfüggesztette, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította a háborút Ukrajna ellen. Válaszként Moszkva bejelentette, hogy Oroszország kilép az Európa Tanácsból, ami egyet jelent az Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondásával. Oroszország már korábban is fenyegetőzött a kilépéssel, miután az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében.

„Egyre nehezebb az Európa Tanácsnak. Persze az intézménynek eddig sem volt hadserege vagy rendőrsége, amelyet kiküldhetett volna valamelyik tagországba, de eddig a tagországok betartották az EJEB határozatait. Ha a törökországi precedensből esetleg más országok is azt a következtetést vonják le, hogy nem kell tiszteletben tartaniuk ezeket a jogerős bírói határozatokat, azzal szerintem a dolgok rendkívül veszélyes irányt vehetnek” – értékelte Csoma Botond, hozzátéve: ily módon az Emberi Jogok Európai Egyezménye leminősül „puha joggá” (angol szakszóval: soft law). Azaz bár elvileg kötelező jogi erővel bír, mégis a végrehajtása gyakorlatilag önkéntes alapú.

Botor retorika

A képviselő rendkívül fontosnak nevezte az orosz civil társadalom képviselőinek meghallgatását az Európai Néppárt hétfői frakcióülésén. „Fontos volt ez a találkozó véleményem szerint, mert az elmúlt hónapokban elterjedt egy botor retorika, miszerint minden orosz állampolgárt egy kalap alá kell venni. Nagyon primitív általánosításokkal találkoztam, olyanokkal is, amelyek a teljes orosz kultúrát száműzték volna a Föld színéről” – magyarázta az RMDSZ politikusa, aki szerint a találkozó azt bizonyítja, hogy „az Európai Néppárt nem állt be ebbe a kórusba”.

Kérdésünkre Csoma Botond tisztázta: azzal maga is egyetért, hogy tiltólistára kerüljenek olyan művészek vagy sportolók, akik nyilvánosan támogatták Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. „Sajnos más hangok is voltak, amelyek nem személyekről szóltak, hanem az orosz kultúra egészéről. Nagyon sok ilyen beszélgetést hallottam, sajnos az Európa Tanács folyosóin is. Ezzel nem értek egyet” – fejtette ki.

A képviselő egyúttal elmondta, hogy az esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes tagjaként kedden „egy nagyon érdekes történetet” hallgatott meg a sport társadalmi integráló szerepéről. A testület vendége egy afgán származású dán futballedző volt, aki hároméves kislányként menekült el a családjával Afganisztánból, amikor a tálibok először kerültek hatalomra a kilencvenes években. Dániában telepedtek le, ahol először futballista lett, utána pedig edző is. „A bizottság előtt elsősorban nem a nehézségekről beszélt, amelyekkel kisebbségi nőként szembesült egy férfiasnak tekintett szakágban, hanem főként arról, hogy társadalmi szempontból milyen integráló szerepe van a sportnak” – idézte fel a képviselő.

Az antiszemtizmusról szóló ET-jelentés is kitér arra: a sport fontos eszköze lehet annak, hogy a pozitív magatartásformák eljussanak a széles közvéleményhez, különösen a fiatalokhoz. Felszólítja a sportszövetségeket és klubokat, hogy vegyenek részt az antiszemitizmus elleni küzdelemben, és arra ösztönzi őket, hogy indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat, illetve fogadjanak el olyan magatartási kódexeket, amelyek elítélik és szankcionálják a gyűlöletbeszédet.

(Nyitókép forrása: Kolozs megyei RMDSZ)