Izraeli aktivista csoportok az elmúlt időszakban több alkalommal is illegálisan átlépték a szíriai határt azzal a céllal, hogy telepeket hozzanak létre a megszállt Golán-fennsíkon. Hasonló próbálkozásokat zajlanak a Gázai-övezet határánál, ahol hivatalban lévő miniszterek is csatlakoztak a „hazatérési menethez”.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kis híján légicsapást mértek telepes aktivisták egy csoportjára Szíriában, miután egy Izraelbe betörni próbáló terrorista osztagnak nézték őket. A két héttel korábbi incidensről hétfőn számolt be a KAN közszolgálati műsorszolgáltató. Mind öt jobboldali aktivista a Básán Úttörői mozgalom tagja.

Izraeli sajtójelentés szerint, miután a katonák kiszúrták a csoportot a Hermón-hegy közelében, légi támogatást kértek. Közvetlenül a csapásmérésre alkalmas „Zik” (Szikra) drónok támadásának megindítása előtt vették észre, hogy a beszivárgó terroristáknak nézett férfiaknak hosszú pajesze van, ami arra utal, hogy vallásos zsidók – jegyezte meg a KAN. Az IDF határozottan elítélte az esetet, és hangsúlyozza, hogy a szír határ átlépése „életveszélyes bűncselekmény”.

Az elmúlt hetekben több telepescsoportot is letartóztattak, amikor megpróbáltak átkelni a határon. A Básán Úttörői azt állítja a Jerusalem Post szerint, hogy a dróntámadást végre is hajtották öt tagjuk ellen. Kijelentették, hogy az átkelési kísérleteket rendre megakadályozó katonai beavatkozás ellenére folytatják a zsidó telepek létesítésére irányuló próbálkozásaikat Szíriában.

„A térség hatalmas, és a hadsereg egyedül nem képes minden pontot, minden órában ellenőrzése alatt tartani. Nem állunk le addig, amíg egy csodás zsidó település nem létesül a Básán régióban” – közölte a mozgalom, amely szerint múlt héten az aktivistáik háromszor is beléptek szír területre, majd hazatértek anélkül, hogy bárki észrevette volna őket.

Az izraeli lap emlékeztet, hogy július 5-én körülbelül 100 Básán-aktivista kelt át a Hermón-hegy szíriai oldalára. Noha légicsapás közeli incidensekről akkor nem érkezett jelentés, az aktivisták arra panaszkodtak, hogy őrizetbe vételük során a katonák „súlyos erőszakot” alkalmaztak. A legutóbbi illegális határátlépési kísérlet július 13-án történt: a gyanúsítottakat a Golán-fennsíkon tartóztatták le, majd kihallgatásra átadták őket az izraeli rendőrségnek. A hadsereg szerint a Szíriába átszivárgó civilek veszélyeztetik a saját és a katonák életét, valamint elvonják a figyelmet a védelmi feladatokról.

A Básán Úttörői egy új telepesmozgalom, amelynek tavaly jött létre, és nyíltan vállalja, hogy a szíriai területek betelepítése része az izraeli biztonság és „Nagy-Izrael” megvalósításának. Ez a vízió már nemcsak Ciszjordániára, hanem Szíriára, Libanonra és Gázára is kiterjed. Básán a mai Szíria dél-nyugati részén fekvő bibliai régióra utal, amely magában foglalja Kuneitra, Daraa és Szuvejda kormányzóságot. Az „úttörők” ezt a területet akarják „visszaszerezni” illegális telepek létrehozása útján, a Ciszjordániában már bejáratott recept szerint.

A Básán Úttörői tavaly már kísérleteztek a szír határ átlépésével, a hegyvidéki területen, a Hermón-hegyen. Az aktivisták állandó zsidó jelenlétet akarnak kialakítani a demilitarizált övezetben, ahova az IDF behatolt Bassár el-Aszad rezsimjének 2024 decemberi bukását követően. A Golán-fennsík és a Damaszkusz által ténylegesen ellenőrzött szíriai területek között elterülő biztonsági zónában 1974 óta ENSZ-békefenntartók járőröznek, hogy megakadályozzák a konfliktus kiújulását.

Az 1973-as jóm kippuri háború során Szíria megpróbálta visszafoglalni Izraeltől az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalt Golán-fennsíkot, de a kezdeti sikerek után az izraeli csapatok visszaverték a támadást. Izrael 1981-ben de facto annektálta a területet. A felek között létrejött tűzszüneti megállapodás betartását az ENSZ Szétválasztási Megfigyelő Erő (UNDOF) felügyeli, amelynek mandátumát legutóbb június 25-én hosszabbította meg a Biztonsági Tanács újabb hat hónapra.

Az izraeli hadsereg katonai pozíciókat épített ki a körülbelül nyolcvan kilométer hosszú és néhány száz métertől 10 kilométerig terjedő szélességű demilitarizált övezetben. Jeruzsálem azzal indokolja a lépést, hogy meg kell akadályoznia dél-szíriai fegyveres csoportok beszivárgását, és garantálnia kell a Golán-fennsíkon élő izraeli telepesek védelmét. 1967-ben a Golán-fennsík elfoglalását szintén egy pufferzóna szükségességével indokolták, akkor a Galileai-tenger térségében élő izraeli telepesek védelmében. Ezt a logikát követve az IDF-nek még mélyebbre kell behatolnia Szíriába, ha a Básán Úttörőinek betelepítési kísérletei sikerrel járnak. A csoport 2025 tavasza óta letette néhány jövendő izraeli település alapkövét - az egyiket Tal Al-Harában, amely Daraa kormányzóság legmagasabb pontja, és stratégiai rálátást biztosít a megszállt Golán-fennsíkra.

Az izraeli hatóságok szerint az ilyen akciók bűncselekménynek minősülnek, és az aktivistákat a rendőrség őrizetbe vette. Az „úttörők” azonban újra és újra próbálkoznak, mert Ciszjordánia példája azt üzeni számukra, hogy az izraeli katonai megszállást idővel kolonizáció és de facto annektálás követi.

A terjeszkedés úgynevezett vadhajtásokkal vagy előőrsökkel (outpost) kezdődik. Ezeket sokszor radikális telepesek alapítják, kezdetben lakókocsikkal vagy ideiglenes épületekkel, hivatalosan állami engedély nélkül. Viszont az izraeli hadsereg (IDF) a hatályos szabályozások alapján köteles megvédeni minden izraeli állampolgárt a megszállt területeken, akkor is, ha az előőrs illegális, katonailag kockázatos helyen jött létre, vagy éppenséggel a telepesek provokációja idézett elő feszültséget a palesztinokkal. Ez a védelem a gyakorlatban állandó katonai jelenlétet és biztonsági zónák kialakítását jelenti. A telepek körül rendszerint lezárják a termőföldeket, korlátozzák a közlekedést, megtiltják a mezőgazdasági munkát, új katonai ellenőrzőpontokat hoznak létre. Ez a folyamat a telep fizikai méretétől függetlenül de facto területfoglalást eredményez.

A ciszjordániai telepesek a katonákat maguk mögött tudva vagy egyenesen velük együttműködésben rendszeresen megtámadják a palesztin falvakat, farmokat, pásztorokat. Mindennaposok a gyújtogatások, és nem ritkák a gyilkosságok sem. A cél az, hogy a palesztin közösségek elhagyják a területet, amelyet később a telep „biztonsági övezetéhez” csatolnak. A telepesmozgalom logikája az, hogy tényhelyzetet teremtsen. Kis csoportok új előőrsöt hoznak létre, az állam később infrastruktúrát biztosít, majd a területet „biztonsági okokból” lezárják a palesztinok előtt. Ez a mechanizmus jól dokumentált izraeli és nemzetközi jelentésekben.

Izrael hivatalos álláspontja szerint a telepeserőszak nem állami politika, hanem szélsőséges egyéni cselekmények összessége. Mégis a telepesek a gyakorlatban az izraeli állami terjeszkedés „civil” előőrseként működnek. (Az idézőjelt az indokolja, hogy az esetek többségében ezeknek a „civileknek” éppenséggel van fegyverük, és gyakran használják is.)

A szíriai kormány óvatos: nem akar olyan reakciót adni, amely ürügyet szolgáltatna Izraelnek a további előrenyomulásra, de a telepesek provokációi a lakosság körében növekvő félelmet és dühöt váltanak ki.

Az egyre szaporodó telepesmozgalmak néhány éve kulcspozíciókat töltenek be az izraeli kormányban, és már nem kívülről lobbiznak azért, hogy Izrael kiterjessze az állam határait a katonai megszállás alatt álló területekre. Az elmúlt hétvégén több száz fős menet indult Gázába – köztük Itamár Bengvír nemzetbiztonsági és Becálel Szmotrics pénzügyminiszter –, hogy a zsidó telepek újjáépítését követeljék az övezetben. A hadsereg eredetileg engedélyezte a menetet, majd visszavonta a jóváhagyást. A katonák ennek ellenére elkísérték a politikusokat a helyszínre, ami újabb kérdéseket vet fel a hadsereg és a szélsőjobboldali telepesmozgalom kapcsolatáról – írja a Háárec. A résztvevők szerint a telepek visszaállítása „nemzeti sürgősség”, és az őszi parlamenti választások tétje, hogy folytatódhat‑e a területi terjeszkedés politikája.