A 2011-ben 77 embert meggyilkoló, norvég, szélsőjobboldali Anders Behring Breivik elvesztette a norvég állam ellen embertelen bánásmód miatt indított újabb pert – derül ki az oslói bíróság csütörtökön hozott ítéletéből, írja az AFP alapján az Agerpres. Breivik a magánzárka miatt elégedetlenkedik. Ügyvédje szerint fellebbeznek. 

A 45 éves Breivik, akit 12 éve magánzárkában tölti büntetését egy szigorúan őrzött részlegen, beperelte nemrég a norvég államot, arra hivatkozva, hogy a magánzárka sérti az emberi jogait. A délkeleti Ringerike börtön tornatermében január elején tartott ötnapos tárgyaláson a szélsőséges tömeggyilkos időnként könnyek között magyarázta, hogy depressziós és Prozac-függő, és azzal vádolta a hatóságokat, hogy „öngyilkosságba akarják kergetni”.

A norvég állam Breivik veszélyes természetével indokolta a szigorú, de véleménye szerint kényelmes börtönkörülményeket, arra hivatkozva, hogy továbbra is „a teljesen kontrollálatlan erőszak extrém kockázatát” jelenti. „Breivik jó anyagi, fogvatartási körülményeket és viszonylag nagyfokú szabadságot élvez a mindennapi életben” – állapította meg ítéletében Brigitte Kolrud oslói bírónő. „Nem reális jelentős változásokat várni (a börtönviszonyaiban), mert nem valószínű, hogy rövid távon jelentős változás állna be a kockázat terén” – mondta a bírónő. Az ítélet kihirdetése előtt Breivik ügyvédje az AFP-nek azt mondta, hogy fellebbez, ha az elsőfokon elbuknak.

Breivik 2011. július 22-én először bombát robbantott az oslói kormányépület közelében, kilenc ember halálát okozva, majd további 69, többségében tinédzserrel végzett, amikor tüzet nyitott egy munkásifjúsági nyári táborban Utoya szigetén. Breiviket 2012-ben a Norvégiában akkor hatályos maximális büntetésre, 21 év börtönbüntetésre ítélték, amelynek meghosszabbítására addig van lehetőség, amíg továbbra is veszélyesnek tartják. A börtönben a felső emeleten három szobája van – egy lakócella, egy tanulócella és egy tornaterem –, az alsó szinten pedig, amelyet felváltva oszt meg egy másik rabbal, egy tévészoba, egy étkező és egy látogatószoba. Hozzáférése van egy síkképernyős televízióhoz, egy Xbox játékkonzolhoz, valamint, kérésének eleget téve, három papagája is lehet.

„Breivikkel kivételesen jó bánásmódot kap” – mondta a börtön igazgatója, Eirik Bergstedt tanúvallomásában. Breivik ügyvédje azonban azzal érvelt, hogy a hatóságok nem hoztak elég intézkedést, hogy ellensúlyozzák elszigeteltségét, emberi kapcsolatai az őrökkel, ügyvédekkel és egy lelkésszel való kapcsolattartásra korlátozódtak. Ügyvédje szerint ez a bánásmód sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkelyét, amely tiltja az „embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést”.Az egyezmény 8. cikkelyére is hivatkozva, amely a levelezéshez való jogot garantálja, Breivik kérte enyhítsenek levelezése szűrésén.

„Breivik ma is ugyanolyan veszélyt jelent, mint 2011. július 21-én” – mondta Andreas Hjetland, a kormány ügyvédje, hangsúlyozva, hogy a férfi még mindig készülhet erőszakos cselekményekre, vagy másokat is erre ösztönözhet. Az eljárás során kiderült, hogy Breivik háromszor kísérelt meg öngyilkosságot, és 2018-ban engedetlenségi kampányt folytatott, amikor többek között horogkeresztet rajzolt a saját ürülékével, valamint éhségsztrájkot is tartott.

A tanúk padjára idézett két szakértő azonban úgy értékelte, hogy a rab nem volt sem súlyos depressziós, sem öngyilkos hajlamú. Breivik 2016-ban ugyanezzel az indokkal már bíróság elé állította a norvég államot, és első fokon részben nyert, majd a fellebbezéskor elvesztette az ügyet.