Cseh lőszerraktárak, egy londoni segélyraktár és egy vilniusi áruház elleni támadás is megelőzte a brassói tüzet, amely mögött a román hírszerzés Oroszországból irányított hálózatot azonosított. Az európai ügyek egy részében már ítélet született, másutt a feltételezett szervezőkig sem jutott el az igazságszolgáltatás.

A brassói Carfil közelében 2026. szeptember 14-én keletkezett tűz ügyében október 26-án jelentett be orosz szálat a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A közlemény szerint egy Oroszországból irányított hálózat tagjai gyújtogattak az iparterületen, ahol több vállalkozás telephelye károsodott. A helyszín a fegyver- és lőszergyár közvetlen szomszédságában volt. A szervezett bűnözés elleni ügyészség, a DIICOT két belarusz és egy ukrán állampolgár ellen nyomoz; ketten Németországban kerültek őrizetbe, harmadik társukat Lengyelországban azonosították. Bukarest a kiadatásukat kéri. Az orosz nagykövetség alaptalannak nevezte a vádakat.

A brassói esethez a legközelebbi előzményeket a térség fegyverraktárai körül érdemes keresni, még a 2022-es teljes körű orosz invázió előtti időből. A csehországi Vrběticében 2014 októberében és decemberében robbant fel egy-egy lőszerraktár, két ember meghalt. A cseh nyomozók 2024-ben bizonyítottnak tekintették, hogy a GRU, az orosz katonai hírszerzés emberei hajtották végre a támadásokat. Megállapításuk szerint a fegyverek és lőszerek eljuttatását akarták megakadályozni olyan térségekbe, ahol az orosz hadsereg műveleteket folytatott. Bírósági ítélet mégsem született: a gyanúsítottak Oroszországban voltak, Moszkva nem működött együtt, a cseh hatóságok pedig lezárták a nyomozást.

Bulgáriában négy, 2011 és 2020 között történt lőszerraktári robbanást kapcsolt össze az ügyészség. Hat orosz állampolgárt gyanúsítottak meg, akik a hatóságok szerint hamis személyazonossággal utaztak az országba; ellenük 2024 januárjában európai elfogatóparancsokat adtak ki. Az eljárás iratai a bizonyítás nehézségeit is megmutatják. A szófiai fellebbviteli bíróság az elfogatóparancsok engedélyezésekor jelezte, hogy az egyes gyanúsítottak tettesi szerepére vonatkozó bizonyítékok korlátozottak és közvetettek.

Azt sem tudták, kinek gyújtogatnak

Londonban viszont már börtönbüntetések születtek egy Ukrajnába szánt segélyeket és Starlink-berendezéseket tároló raktár felgyújtása miatt. A kelet-londoni Leytonban 2024 márciusában végrehajtott támadás két szervezőjét a Wagner orosz zsoldoscsoport toborozta. Dylan Earl 2025 októberében 17, Jake Reeves 12 év szabadságvesztést kapott. Earl a Telegramon jelentkezett feladatokra, majd Reeves további embereket szervezett be. A brit ügyészség szerint a tüzet közvetlenül előidéző csapat tagjai nem is tudták, hogy a Wagnernek dolgoznak. A gyújtogatást egyikük telefonon közvetítette megbízójának.

Litvániából 2024 júliusában négy gyújtószerkezetet tartalmazó csomagot adtak fel brit és lengyel címekre, közülük egy a lipcsei repülőtéren kapott lángra, még mielőtt repülőgépre rakodták volna. Egy másik egy brit raktárban, a harmadik egy Lengyelországban haladó teherautón gyulladt ki, a negyediket épségben foglalták le. Az uniós igazságügyi együttműködést segítő Eurojust 2026 márciusában 22 azonosított gyanúsítottról számolt be. A nyomozás szerint orosz katonai hírszerzési megbízásra dolgozhattak, feladataikat online osztották ki, és gyakran kriptovalutában fizettek nekik. 

A román hírszerzés a brassói ügy kapcsán hasonló toborzásra figyelmeztetett: a közösségi oldalakon először ártalmatlannak tűnő, fizetett munkát ajánlanak, például egy épület megfigyelését vagy lefényképezését. Ezt követhetik a gyújtogatási megbízások, a visszalépni próbálókat pedig meg is zsarolhatják. Az SRI szerint a feltárt hálózatnak a romániai célpontokon túl más országok állami és magánkézben lévő hadiipari üzemeire is volt megbízása.

Felgyújtotta az áruházat, egy BMW-t kapott érte

A vilniusi IKEA 2024. májusi felgyújtása miatt 2025 novemberében három év négy hónap börtönre ítélték az elkövetéskor még kiskorú vádlottat. A litván ügyészség szerint az orosz katonai és biztonsági szervek érdekében működő csoport célja a lakosság megfélemlítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás visszaszorítása volt. A fiatal a bűncselekmény után Varsóba utazott, ahol jutalomként egy BMW-t kapott; egy újabb, rigai támadásra indulva fogták el Litvániában.

Varsóban 2024. május 12-én a Marywilska 44 bevásárlóközpont mintegy 1400 üzlete és szolgáltatóhelye égett le. A lengyel ügyészség szerint ezt is az orosz hírszerzés megbízásából gyújtották fel, és a háttérben ugyanaz a hálózat állt, mint a vilniusi áruháztűznél. A szervezet egyik tagját előre odaküldték, hogy filmezze le a tüzet; a felvételeket orosz propagandafelületekre szánták. A több gyújtogatást egyesítő per 2026. október 12-én kezdődött meg Varsóban, zárt ajtók mögött. A bevásárlóközpont közvetlen gyújtogatóját a lengyel hatóságok ekkor még nem azonosították.