Bevezetik a vakcinaútlevelet az Európai Unióban, csak az a kérdés, hogy mikor
Noha számos kérdőjel övezi, és rengeteg ellenzője akad, szinte biztosra vehető, hogy az Európai Unió tagországaiban lesz valamilyen vakcinaútlevél, azaz olyan papír alapú vagy elektronikus dokumentum, amely bizonyítaná, hogy az illetőt beoltották a SARS-CoV-2 ellen, átesett a fertőzésen vagy negatív teszttel rendelkezik. Az Európai Bizottság még ebben a hónapban előterjeszti az erre vonatkozó javaslatát.
Ha bizonyos szolgáltatásokhoz csak vakcinaútlevéllel lehet majd hozzáférni, az gyakorlatilag a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét jelenti. Ez a legfontosabb érve azoknak az Európai Unióban, akik ellenzik az oltást igazoló dokumentumot. Az ellenzők tábora ugyanakkor látványosan szűkül.
Pró és kontra
Elsőként az idegenforgalomra nagymértékben támaszkodó déli EU-tagországok kezdték el szorgalmazni egy olyan „útlevél” bevezetését, amely igazolná, hogy az illető a koronavírus elleni védőoltásban részesült, átesett a fertőzésen vagy pedig negatív teszttel rendelkezik. Azonnal megjelentek a vakcinaútlevél ellenzői is. Azzal érvelnek, hogy ha egy ilyen dokumentum tulajdonosa olyan szolgáltatásokhoz férhet hozzá, amelyeket a még nem beoltottak nem, az diszkriminációnak minősül.
A másik oldalon az oltási tanúsítványt szorgalmazók azt hozzák fel, hogy mivel a beoltottak az esetek túlnyomó részében nem fertőződnek meg, és nem is fertőznek, tovább nem indokolható velük szemben a vírus terjedését megakadályozni hivatott korlátozások fenntartása. Itt elsősorban a fizikai távolságtartásra és a különböző – például turisztikai vagy vendéglátó-ipari – szolgáltatások igénybevételéről beszélhetünk.
Szakértők szerint diszkriminációról csak akkor lehet beszélni, ha a beoltottak és a be nem oltottak megkülönböztetése önkényesen, ésszerű alap nélkül történik. Jelen esetben viszont az észszerűséget megalapozhatja az, hogy a már beoltottak esetében megszűnik a szabadságjog-korlátozások fenntartásának alapja. Így a különbségtétel nem tekinthető önkényesnek. Ugyanakkor az alapvető szolgáltatásokhoz – amilyen a tömegközlekedés, egészségügy, oktatás, hivatali ügyintézés, élelmiszerüzletek stb. – mindenkinek hozzá kell tudnia férnie, függetlenül attól, hogy be van-e oltva vagy sem.
Néhány ország nem várta meg, hogy a jogászok dűlőre jussanak a vitatható – és vitatott – lépésről, hanem magához ragadta a kezdeményezést: Görögország és Ciprus megállapodást kötött Izraellel egy úgynevezett zöld digitális oltásigazolásról. Ennek birtokában az izraeli turisták korlátozások nélkül utazhatnak be a két említett országba a nyári szezonban. Dánia és Svédország szintén döntött a nyártól bevezetendő vakcinaútlevélről. Magyarország bejelentette, hogy a védettséget igazoló elektronikus kártyát bocsátanak ki mindenkinek, aki átesett a betegségen vagy megkapta az oltást.
Az Európai Bizottság még ebben a hónapban előterjeszti javaslatát
Románia hivatalosan ellenzi a „vakcinaútlevelet”. Pontosabban Klaus Iohannis államfő a tagállami vezetők pénteki videókonferenciáján úgy fogalmazott, hogy az „oltásigazolásokat kizárólag orvosi célokra kellene használni”. Hogy ez a gyakorlatban hogyan működne, és milyen célt szolgálna, csak találgatni lehet.
A tanácskozáson Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár szorgalmazta a SARS-CoV-2 elleni védőoltás beadását tanúsító igazolvány bevezetését az Európai Unióban még a nyár előtt. Az alacsony átoltottság miatt egyelőre az „útlevelet” nem volna praktikus – sem jogszerű – kötelezővé tenni, de Merkel szerint „elő kell készíteni".
Az Európai Bizottság még a hónap vége előtt előterjeszti az erre vonatkozó javaslatot Ursula von der Leyen elnök szerint. Közölte, hogy az oltási könyv szerepét betöltő új uniós immunitásigazolás a beoltottságot fogja igazolni, teszteredményeket tartalmaz azok esetében, akik még nem kaphattak oltást, illetve információt fog tartalmazni arról, ha valaki már átesett a koronavírus-fertőzésen.
"Az immunitásigazolásnak meg kell könnyítenie az európaiak életét" – mondta Ursula der Leyen. A bizottsági elnök hangsúlyozta azt is, hogy az igazolással teljes mértékben tiszteletben fogja tartani az adatvédelmet és a magánszférát. A digitális oltási igazolás bevezetésével az Európai Bizottságnak az a célja, hogy fokozatosan lehetővé tegye az európaiak számára, hogy biztonságosan utazhassanak az Európai Unióban, vagy az unió határain kívülre akár munka, akár turizmus céljából - tette hozzá von der Leyen.
CSAK SAJÁT
A légitársaságok is szorgalmazzák
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) már korábban közölte, hogy március végétől lehetővé teszi saját fejlesztésű telefonos applikációjában az oltásokra és koronavírus-tesztek eredményére vonatkozó adatok megosztását és tárolását.
Néhány cég – így például a Qantas ausztrál légitársaság – eggyel tovább lépett, és jelezte, hogy a szolgáltatásai igénybevételét a koronavírus elleni beoltottság igazolásához köti. A „vakcinaútlevél” bevezetésének halogatása – vagy elutasítása – megfosztaná a polgárokat az utazás lehetőségétől, így a – nemzetközi utazások és a turizmus újraindításában érdekelt – döntéshozók lépéskényszerbe kerültek.
Számos kérdés tisztázásra vár az igazolás kapcsán. Ilyen az adatvédelem és adatbiztonság problémája. Ki és milyen körülmények között férhet majd hozzá az érzékeny egészségügyi információkhoz? Nem kerülhetnek-e illetéktelenek kezébe az adatok, vagy nem követhető-e a felhasználó mozgása az applikáció használata alapján? Kérdés továbbá, hogy miképpen vonható vissza – ha egyáltalán – az oltási igazolás, ha kiderül, hogy az illető által kapott vakcina nem véd az időközben megjelent új vírustörzs(ek) ellen.
(Címlapfotó: az oltás beadását igazoló nemzetközi dokumentum Németországban | Forrás: Agerpres/EPA)
