A Kinzsal hiperszonikus rakéta három fejlesztőjét árulással vádolják az orosz hatóságok, számolt be a 444.hu.

Árulás gyanújával indítottak nyomozást Oroszországban három olyan tudós ellen, akik részt vettek a Kinzsal hiperszonikus rakéta fejlesztésében, jelentette be szerdán a Kreml, amely szerint a tudósokkal szemben „nagyon komoly vádak” merültek fel. Mindez már csak reakció volt az orosz elnöki hivatal részéről azután, hogy hétfőn a három meggyanúsított tudós, Anatolij Maszlov, Alekszander Sipljuk és Valerij Zvegyincev kollégái nyílt levélben tiltakoztak meggyanúsításuk ellen, álltak ki ártatlanságuk védelmében és közölték, hogy az ilyen nyomozások komoly károkat okozhatnak az orosz tudománynak.

De miért kezdett árulás vádjával nyomozásba az orosz vezetés három tudós ellen? Maszlov, Sipljuk és Zvegyincev részt vettek a Kinzsal (NATO-kódja: Killjoy), vagyis a H-47M2 típusú, levegőből indítható, hiperszonikus, vagyis akár a hangsebesség tízszeresével száguldani képes rakéták fejlesztésében. A Kinzsalt 2017-ben állították szolgálatba, így aktuálisan az egyik legmodernebb fegyvere az orosz hadseregnek.

Egyben Putyin elnök nagy büszkesége, amiről megsemmisíthetetlen csodafegyverként áradozott több nagy beszédében is. Így hát a tény, hogy a megsemmisíthetetlen csodafegyver éles bevetésben korántsem bizonyult megsemmisíthetetlennek, komoly tekintélyvesztést jelent neki személyesen is.

Az ukrán légvédelem a háború első évében nem tudott mit kezdeni a Kinzsalokkal. De idén tavasszal az amerikaiaktól, illetve Németországtól és Hollandiától is kaptak egy-egy Patriot rakétaüteget, ezek pedig, bár több évtizeddel régebbi rendszerek a Kinzsalnál, meglepően hatékonynak bizonyultak az orosz csodafegyverrel szemben - amit részben pont az ilyen védelmi rendszerek kijátszására fejlesztettek. Az ukrán légvédelem szerdai tájékoztatása szerint csak kedd éjszaka hat Kinzsal-rakétát sikerült elfogniuk.

A csodafegyver csődjének okát most a fejlesztésében részt vevő tudósokban vélte felfedezni az orosz vezetés. Maszlov és Sipljuk ellen például részben azon alapul a vád, hogy - ahogy az a tudomány világában megszokott - kutatási eredményeiket konferenciákon osztották meg kutatótársaikkal, amikor 2012-ben a franciaországi Toursban egy konferencián bemutatták egy hiperszonikus rakéta tervein végzett kísérleteik eredményeit. 2016-ban pedig Zvegyinvevvel közösen „Hiperszonikus rövidtávú képességek az aerodinamikai kutatásokban az ITAM-ban” címmel fejezetet publikáltak egy könyvben kutatóintézetük, az Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Kutatások Hrisztianovics Intézete (ITAM) munkájáról.

Kollégáik hétfői nyílt levelükben azt írták, hogy Maszlov, Sipljuk és Zvegyincev semmi olyat nem osztottak meg, amit előtte nem ellenőriztek volna többszörösen az illetékesek azt vizsgálva, hogy nem osztanak-e meg valami titkosított információt. A nyílt levél szerint az ellenük indított eljárás így csak azt jelentheti, hogy „bármilyen tudományos közlemény vagy jelentés árulással való gyanúsításhoz vezethet”. „Jelen helyzetben nem csupán munkatársaink sorsa miatt aggódunk, hanem azon is, hogy nem értjük, hogyan folytathatnánk így a munkánkat” - írták.

Levelükben felemlegették tudóstársuk, Dmitrij Kolker esetét is. A lézerspecialista Kolkert tavaly vádolták meg árulással és hurcolták előrehaladott hasnyálmirigyrákja ellenére Moszkvába, ahol két nappal később életét is vesztette. „A legtehetségesebb diákok már most se jönnek ide dolgozni, legtehetségesebb fiatal munkatársaink pedig a tudományt is hátrahagyják” - írták, jelezvén, hogy több kutatási részlegük, melyeknek amúgy pont az új technológiák használatának megalapozása volna a feladata, már működésképtelen az emberhiány miatt, mert „munkatársaink már nem is mernek ilyen témákban kutatni”.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője minderre csak annyit reagált, hogy „valóban láttuk ezt a fellebbezést, de az ügyön az orosz titkosszolgálatok dolgoznak. Teszik a dolgukat. Ezek nagyon súlyos vádak”.