Több mint 3500 embert állítottak elő vasárnap az Ukrajna ellen indított orosz invázió elleni „törvénysértő” tüntetésen – közölte vasárnap az orosz védelmi tárca.

A tárca szerint Moszkvában 1700, Szentpéterváron 750, a többi városban pedig 1061 volt az előállítottak száma. A belügyminisztérium azt állította, hogy a megmozdulásokon mintegy 5200-an vettek részt.

Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó civil szervezet szerint 49 városban csaknem 2700 tüntetőt állítottak elő. A csoport vasárnap este azt közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta csaknem 13 ezer embert állítottak elő.

Hasonló méretű őrizetbe vételek tavaly januárban voltak, amikor országszerte tartottak tüntetéseket a megmérgezése után, németországi gyógykezeléséről hazatérő Alekszej Navalij ellenzéki politikus szabadon bocsátásáért. Navalnij egyébként sajtójelentések szerint kezdeményezője volt a vasárnapi tüntetéseknek. (MTI)

Az ukrajnai orosz támadás leállítása csak abban az esetben lehetséges, ha Kijev felhagy a katonai műveletekkel és teljesíti Moszkva követeléseit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök azokon a telefonbeszélgetéseken, amelyeket vasárnap francia, valamint török hivatali partnerével folytatott.

Putyinnak az Emmanuel Macron francia, és a Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel folytatott tárgyalásáról a Kreml tájékoztatást adott ki. Eszerint Putyin az Erdogannal folytatott eszmecsere során azt állította, hogy az általa „különleges műveletnek” nevezett háború, az előzetes tervek szerint halad. Azt hangoztatta, hogy az orosz haderő mindent megtesz a lakosság életének megóvása és biztonsága érdekében, és hogy „célzott csapásokat kizárólag a katonai infrastruktúra ellen hajt végre.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel szemben élesen kirajzolódik a Donyec-medencét továbbra is tűz alatt tartó nacionalista és neonáci alakulatok különös kegyetlensége. Ezek az ukrajnai városokban élő pajzsként használják fel a helyi lakosokat, beleértve a „gyakorlatilag túszul ejtett” külföldieket. (MTI)

Bezárás fenyegeti az olaszországi pékségeket a korábban Ukrajnából és Oroszországból érkezett  búzaszállítmányok megakadása miatt a La Repubblica napilap vasárnapi beszámolója szerint, amely a kenyér és a tészta 30 százalékos drágulását várja.

A tizenegyezer tagot tömörítő Consorzio Agrari d'Italia (CAI) agrárszövetség adatai szerint az ukrajnai háború utóbbi tizenegy napja alatt a bolognai árutőzsdén a közönséges búzaliszt ára 12 százalékkal emelkedett, a kukoricáé 14,5 százalékkal. Egyedül a nagyrészt Kanadából importált és a tésztákhoz használt durumbúza ára maradt stabil.

A Coldiretti termelői szövetség hangoztatta, hogy a világméretű „vészhelyzet közvetlen közelről” érinti Olaszországot, mivel a kenyér- és kekszgyártáshoz használt liszt 64 százalékát, valamint az állatok táplálásához szükséges kukorica 53 százalékát importálja. (MTI)

Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – hangsúlyozta a varsói kormányfői hivatalban vasárnap rendezett sajtóértekezleten Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai - Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam – óriási kihívásokkal szembesülnek - fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás „határozottan nem elegendő” – tette hozzá.

Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén „rendszerszintű, valódi”, a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől. Múlt heti bejelentés szerint az EU 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. (MTI)

Mind a NATO, mind az Európai Unió szolidaritást vállalt az ukrán néppel és a kijevi kormánnyal – jelentette ki vasárnap Nicolae Ciucă miniszterelnök.

A kormányfő Klaus Iohannis elnökkel és Florence Parly francia védelmi miniszterrel együtt ellátogatott a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra.

Beszédében a miniszterelnök elítélte a számtalan emberéletet követelő és sok szenvedést okozó ukrajnai orosz inváziót, ugyanakkor hangsúlyozta, a szövetséges országok továbbra is minden szükséges intézkedést és döntést meghoznak a NATO-tagállamok védelme érdekében. „Fellépésünk továbbra is megelőző, arányos és nem eszkalációs jellegű marad” – nyomatékosította.

Ciucă rámutatott, mind a NATO, mind az Európai Unió szolidaritást vállalt az ukrán néppel és annak kormányával, egységesen támogatják Ukrajna szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül. A miniszterelnök leszögezte, az orosz agresszió nyomán a NATO története során először aktiválta gyorsreagálású hadereje egy részét.

Putyin szerint Ukrajna felelős a zaporizzsjai atomerőmű körüli provokációért

A Kreml szerint Vlagyimir Putyin vasárnap egy óra és 45 percet beszélt telefonon Emmanuel Macron francia elnökkel – adta hírül a Sky News.

A két államfő a hívás során főként a zaporizzsjai atomerőmű körüli feszült állapotokról tárgyalt, amely kapcsán az orosz elnöknek meggyőződése, hogy kizárólag Ukrajna tehető felelőssé a nukleáris létesítményt övező provokációért.

Beszámolók szerint a zaporizzsjai atomerőművet csütörtök éjszaka kezdték ágyúzni az orosz egységek, a támadás következtében pedig tűz ütött ki a létesítmény területén. A lángokat eloltották, a reaktor nem sérült meg. Az atomerőmű biztonsági rendszerei péntek hajnalban kerültek orosz irányítás alá, az ukrán nukleáris szabályozó hatóság szerint a sugárzás továbbra is normális szinten marad. (hirado.hu)

Az ukrajnai orosz invázió visszahozta a háborút Európába – nyilatkozta vasárnap a francia védelmi miniszter a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszponton tett látogatása alkalmával.

Florence Parly rámutatott, néhány héttel ezelőtt a legtöbb ember elképzelni sem tudta, hogy ez megtörténhet, ma azonban háború dúl Ukrajnában, Románia és Európa kapujában. Ennek a háborúnak az egyetlen felelőse Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki – tette hozzá a francia miniszter – miután hazudott a világnak a diplomáciai megoldáskeresést mímelve, megszegte Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait, és a háború eszközeit, az erőszakot alkalmazza a szuverén ukrán néppel szemben, „amely csak békére vágyik Európában”.

A miniszter méltatta Romániának az ukrán menekültekhez való viszonyulását, a menekülthullám kezelésére tett erőfeszítéseket. „Ebből a munkából egész Európa kiveszi a részét, de önök vannak az első vonalban. Azok számára, akik ide érkeznek, önök jelentik Európa arcát” – fogalmazott. „Ma Ukrajna a szabadságáért küzd, Európa pedig támogatja az ukrán népet” – nyomatékosította. (Agerpres)

Az Ukrajna elleni orosz agresszió alapjaiban megrengette Európa, a transzatlanti térség és a világ biztonsági helyzetét, amire a nemzetközi közösség „egységes és gyors” választ adott – jelentette ki vasárnap Klaus Ioahnnis államfő.

Az elnök Nicolae Ciucă kormányfővel és Florence Parly francia védelmi miniszterrel közösen ellátogatott a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra. Beszédeik előtt egyperces néma csenddel emlékeztek a jelenlévők a március 2-i légi balesetekben elhunyt nyolc román katonára.

Az államfő beszédében leszögezte, az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió alapjaiban megrengette Európa, a transzatlanti térség és a világ biztonságát. A nemzetközi közösség válaszlépése egységes volt és gyors: egyrészt azonnali intézkedéseket hoztak a „rendkívül brutális agressziónak” kitett ukrán polgárok megsegítésére, másrészt kemény szankciókkal sújtották Oroszországot és Fehéroroszországot – magyarázta.

Az elnök méltatta a hatóságok, a civil társadalom és a versenyszféra hozzájárulását a menekülthullám kezeléséhez, és beszélt arról is, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi humanitárius segélyeket begyűjtő és továbbszállító logisztikai központot létesítenek Romániában.

Iohannis kiemelte, mindeközben felgyorsultak a NATO keleti szárnyának megerősítését szolgáló intézkedések. Románia további lépéseket tesz az elrettentő és védelmi pozíció megerősítésére a keleti szárnyon, különösen a Fekete-tenger térségében, további szövetséges csapatok áthelyezésével és a romániai harccsoport megalakításával. (Agerpres)

A Szentszék készen áll mindent megtenni a béke érdekében – hangsúlyozta Ferenc pápa az Úrangyala-imádság után mondott beszédében vasárnap. A katolikus egyházfő szavai szerint néhány napja Ukrajnában tartózkodik két bizalmas munkatársa, a lengyel Konrad Krajevski bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője, valamint a cseh származású Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa.

„A két bíboros jelenléte a pápa és az egész keresztény nép jelenlétét bizonyítja: közel akarunk lenni, hogy mondhassuk, a háború őrültség, álljatok meg, legyetek szívesek, lássátok meg a kegyetlenséget” – mondta Ferenc pápa. Ferenc pápa hangoztatta, hogy a Szentszék „készen áll mindent megtenni a béke szolgálatában”.

Azt mondta, Ukrajnában „vér- és könnyfolyók folynak: nem katonai műveletről van szó, hanem háborúról, amely halált, pusztítást és nyomort szít”. Az egyházfő a fegyveres támadások leállítását kérte, a tárgyalás és a józanész előtérbe helyezését, valamint azt, hogy térjen vissza a nemzetközi jog tiszteletben tartása. (MTI)

Több orosz bank bejelentette vasárnap, hogy hamarosan megkezdi a kínai UnionPay kártyaüzemeltető rendszerét használó kártyakibocsátást, amelyhez társul Oroszország saját Mir-hálózata.

A kínai fizetőrendszerre való áttérésről azután döntöttek az orosz bankok, hogy a Visa és a MasterCard közölte: felfüggeszti oroszországi tevékenységét. A Visa és a MasterCard kártyái országon belül továbbra is működnek, viszont külföldön nem lehet vásárolni velük. Nem működnek a külföldön kibocsátott Visa- és MasterCard-kártyák sem Oroszországban.

A UnionPayre való átállásról vasárnap a Sberbank, Oroszország legnagyobb hitelezője, valamint az Alfa Bank, Raiffeissen Bank orosz leányvállalata, az MKB és a Tinkoff adott ki közleményt. Roszszelhozbank, Pocsta Bank, a Gazprombank, a Szankt-Petyerburg Bank, a Promsvyazbank, VBRD, Primszocbank, Zenit, és Szovkombank edig is használta a rendszert.

A UnionPay egy 2002-ben létrehozott nemzetközi fizetési rendszer, amely 2005-ben vált nemzetközivé. Alkalmazásával 180 országban lehet fizetni egyebek között Magyarországon, Svájcban, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Mexikóban, Cipruson, Thaiföldön, Indiában, Izraelben, Portugáliában, Horvátországban, Lengyelországban, Szerbiában, és Ausztriában. (MTI)

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) elindította az invaders-rf.com nevű portált, amelyen folyamatosan frissítik az Ukrajnát megszálló orosz hadifoglyok listáját, írja a Korrespondent.net nyomán a Kárpáthír.

A közlemény szerint, a weboldal Oroszországból is elérhető, hogy a fogságba esett orosz katonák családtagjai és ismerősei információkat kaphassanak a foglyok állapotáról és hollétéről. A szolgáltatás segítségével a hozzátartozók kapcsolatba léphetnek az ukrán védelmi minisztérium képviselőivel.

Az RNBO hangsúlyozta, hogy az orosz katonákkal a genfi egyezményben leírtaknak megfelelően bánnak. Ennek értelmében a sérültek orvosi ellátást kapnak, élelemmel és ruházattal látják el a foglyokat. (Kárpáthír)

Egy zaporizzsjai 11 éves kisfiú egyedül kelt át Szlovákia és Ukrajna közötti határszakaszon szombatról vasárnapra virradó éjszaka: csak egy hátizsákkal, egy nejlonszatyorral, egy útlevéllel és egy telefonszámmal a kezén érkezett meg az Ukrajnával szomszédos országba – közölte a szlovák belügyminisztérium.

A kisfiú azért kelt útra egyedül, mert a szüleinek Ukrajnában kellett maradniuk, nem tarthattak vele. A gyermeket önkéntesek vették magukhoz, és ételt, valamint innivalót adtak neki.

A szlovák belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a gyermek mosolyával, bátorságával és hősiességével mindenkit elvarázsolt. A kezén látható telefonszámon, valamint az útlevelébe elhelyezett papírt tartalmazó információknak köszönhetően sikerült kapcsolatba lépnie a szüleivel, akik valamivel később szintén megérkeztek Szlovákiába. (News.ro)

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem tervezi orosz tagjainak kizárását – írta vasárnap a brit The Sunday Times.

A londoni lap NOB-forrásra hivatkozva azt közölte, hogy az érintettek egyike sem felfüggeszthető az ötkarikás mozgalom irányító testületének szabályai szerint. Jelenleg a NOB-nak két orosz tagja van: a 39 éves, kétszeres olimpiai és sokszoros világ- és Európa-bajnok rúdugró, Jelena Iszinbajeva, valamint a 74 esztendős Samil Tarpiscsev, egykori teniszező és edző. Előbbi 2016, utóbbi 1994 óta tagja a szervezetnek.

A NOB hétfőn azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy Oroszország – Fehéroroszország által támogatott – ukrajnai háborúja miatt akadályozzák meg az orosz és fehérorosz sportolók nemzetközi versenyeken való szereplését, ne engedjenek be a két országból érkező tisztségviselőket, hivatalos személyeket.

A nemzetközi szövetségek nagy többsége már bejelentette: eleget tesz a NOB-ajánlásnak, és törölte összes oroszországi és fehéroroszországi rendezvényét. (hirado.hu)

Ideiglenes fegyvernyugvást hirdettek ki a délkelet-ukrajnai Mariupol kikötővárosban helyi idő szerint délelőtt tíz és este kilenc óra között – írja a BBC önkormányzati forrásokra hivatkozva, hozzáfűzve, hogy bár a tűzszünet elvileg már életbe lépett, arról nem érkeztek jelentések, hogy a harcokat valóban beszüntették-e a háborús felek.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szintén hírül adta, hogy vasárnap újra megnyitják Mariupol és Volnovaha humanitárius folyosóit. A városvezetés bejelentése szerint a civilek egyeztetett útvonalon, 12 órától hagyhatják el Mariupolt a város három helyszínéről induló buszokon. Közlésük szerint a végállomás a Mariupoltól északkeletre fekvő, az oroszok által elfoglalt atomerőműnek otthont adó Zaporizzsja.

Magánjárművek is csatlakozhatnak az evakuáláshoz, de arra kérik vezetőiket, hogy az evakuálásban részt vevő autóbuszok mögött, a Vöröskereszt által vezetett konvojban vezessenek, előzésbe ne kezdjenek, a gépjárművekben pedig minden helyet be kell tölteniük az utasoknak.

Szombat hajnalban orosz részről bejelentett hasonló művelet meghiúsult, amiért egymást hibáztatta az orosz és az ukrán fél. Az ukrán kormány állítása szerint az orosz erők nem tartották be a tűzszünetet a városból kivezető folyosó teljes hosszán, Moszkva ugyanakkor az ukránokat okolta a fegyvernyugvás meghiúsulásáért. (hirado.hu)

Botrányos szervezés, elaggott, lestrapált felszerelés, hosszúra nyúlt utánpótlási vonalak, üzemanyag- és élelmiszerhiány. Ezek jellemzik a világ egyik legerősebbnek tartott hadseregét az ukrajnai háborúban. Ezért van az, hogy a híres/hírhedt 60 kilométeres orosz tankkaraván napok óta gyakorlatilag egy helyben vesztegel a Kijev felé vezető úton, a katonák pedig sokszor élelemért kuncsorognak az ukrán parasztoknál – írja beszámolójában az Index.hu hírportál.

A területi nyereségek csekélyek, eddig csak egyetlen számottevő nagyvárost sikerült elfoglalni, Herszont, és ukrán híradások szerint – amelyek persze lehetnek eltúlzottak – már több mint kilencezer katonát vesztettek az oroszok, a sebesülteket nem is számolva. Ez pedig kilencszer több, mint ahány katonát hét év leforgása alatt Szíriában veszítettek.

Az oroszoknak a légi fölényt sem sikerült még biztosítaniuk, annak ellenére, hogy már a hadjárat első napján olyan hírek kaptak szárnyra, hogy az ukrán légvédelmet és légierőt megsemmisítették. Dacára annak, hogy az orosz hadi költségvetés több mint tízszerese az ukránnak és a háború kezdetén 1328 repülőgépet állítottak szembe az ukránok 146 légi alkalmatosságával szemben. (Index.hu)

Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg – közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint az általa „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.

A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt még 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer, 71 lokátorállomás, 778 harckocsi és páncélozott harcjármű, 77 rakéta-sorozatvető, 279 ágyú és aknavető, 553 különleges jármű és 62 pilóta nélküli repülőgép.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese bejelentette, hogy a körülvett Mariupolnál és Volnovahánál az orosz hadsereg által támogatott szakadár erők ismét humanitárius folyosót nyitottak a távozni akaró polgári lakosok számára. Kifejezte abbéli reményét, hogy az ukrán parancsnokok kiengedik a menekülni akarókat.

Szombaton történt már egy hasonló kísérlet a humanitárius folyosók megnyitására. A kudarcért a szembenálló felek egymást tették felelőssé. (MTI)

Denisz Kirejevnek hívták és kettős ügynök lehetett az a 44 éves, háromgyermekes férfi, aki hétfőn még részt vett a Fehéroroszországban a tűzszünetről tárgyaló ukrán delegációban, szombaton azonban hazaárulás vádjával kivégezték az ukrán titkosszolgálat, az SZBU fegyveresei – derítette ki a Bild című német napilap.

A 44 éves férfi halálának körülményeiről ellentmondásos jelentések érkeztek, egyelőre csak annyi biztos, hogy szombaton agyonlőtték – írta a Bild Online vasárnap. (hirado.hu)

Az elmúlt 24 órában több mint 90 ezer személy érkezett Romániába, közülük több mint 31 ezren ukrán állampolgárok – tájékoztatott vasárnap az országos határrendészet.

A közlemény szerint a jelzett időszakban összesen 91 607 személy érkezett az országba, közülük 31 628-an (12 százalékkal többen, mint egy nappal korábban) ukrán állampolgárok.

Az Ukrajnával közös határszakasz átkelőinél 11 055 ukrán állampolgár jelentkezett belépésre (16,9 százalékkal több, mint előző napon), a Moldovai Köztársasággal közös átkelőhelyeken pedig 18 369-en (8,5 százalékos növekedés).

A kilépőoldalon 98 138 személyt jegyeztek összesen, közülük 23 180-an ukrán állampolgárok voltak (1,6 százalékos növekedés). Az ukrajnai válság kirobbanásától szombat éjfélig 227 476 ukrán polgár érkezett Romániába és 155 680-an hagyták el az országot – közölte a határrendészet.

Továbbá az Ukrajna ellen indított orosz katonai agresszió kezdetétől 2849 ukrán állampolgár folyamodott menedékjogért a román hatóságokhoz – ezt már a belügyminisztérium közölte.

A menekültügyi eljárás ideje alatt a menedékjogért folyamodó személyeknek a bevándorlási főfelügyelőség központjaiban szállást biztosítanak, amennyiben igény van rá. Ugyanakkor anyagi és orvosi segítséget, speciális pszichológiai és jogi tanácsadást vehetnek igénybe, hozzáférésük van a munkaerőpiachoz, és a kulturális beilleszkedést elősegítő tevékenységeken is részt vehetnek – közölte a tárca. (Agerpres)

A washingtoni ukrán nagykövetség szerint háromezer amerikai csatlakozik az ukrán hadsereg nemzetközi légiójához – tudta meg a Voice of America. Köztük van a lapnak megszólaló Matthew Parker, aki 22 évet töltött az amerikai hadseregben, és akinek volt egy ukrán származású katonatársa. Sokat megtudott tőle Ukrajnáról, az ottani életről és a családjáról is.

„Szeretném azt gondolni, hogy azzal, hogy Ukrajnába megyek, talán megvédem az anyját, a húgát vagy az otthonát. Talán köszönetet mondok neki a szolgálattal, hogy ilyet csinálok” – mondta.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij jelentette be, hogy megalakítja az önkéntesek hivatalos légióját, majd néhány nappal később azt mondta, 16 ezren jelentkeztek eddig, többségükben a volt posztszovjet államokból, Grúziából, Fehéroroszországból.

Parker, akinek négy felnőtt gyereke van, 12 veterán társával még Zelenszkij felhívása előtt döntött úgy, mennek segíteni. Akkor még az volt a tervük, Lengyelországba repülnek, onnan elmennek az ukrán határhoz, ahol csatlakoznak az ukrán önkéntesekhez. (24.hu)

A Visa és a Mastercard kártyakibocsájtók felfüggesztik oroszországi tevékenységüket az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt - jelentette be szombat este a globális fizetési technológiákra szakosodott két társaság.

A Visa közleménye szerint ügyfeleivel és partnereivel egyeztetve a napokban le fog állítani minden tranzakciót Oroszországban. Figyelmeztetett, hogy az Oroszország területén kívül működő pénzintézetek által kiállított Visa bankkártyák nem fognak többé működni Oroszországban, illetve az orosz bankok által kiállított bankkártyák sem külföldön.

A Mastercard hasonló bejelentést tett, hogy megszünteti az orosz bankok által kiállított bankkártyák hálózati támogatását. Hozzátette, hogy a külföldön kiállított Mastercard bankkártyák nem fognak működni az orosz üzletekben, illetve ATM-ekben.

A Visa és a Mastercard már korábban felfüggesztették tranzakcióikat a nyugati szankciós listára került orosz bankokkal. A Wall Street Journal című amerikai lap nemrég közölte, hogy 2020-ban Oroszországban a bankkártyás fizetések mintegy 74 százalékát a Visa és a Mastercard hálózatán keresztül bonyolították. (MTI)

Vitalij Klicsko, kijevi polgármester és öccse, Volodimir Klicsko Ukrajnában akarnak maradni és tovább harcolni az orosz csapatok ellen. A két profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok a Welt am Sonntag című német, vasárnaponként megjelenő hetilapnak nyilatkozott.

Vitalij Klicsko úgy fogalmazott, hogy „igazán kínos” lenne számára, ha megválasztott polgármesterként elhagyná a hazáját ebben a helyzetben. „Ha most elmennék, az árulás volna, és nem tudnék többet tükörbe nézni” – jelentette ki a kijevi polgármester.

A legendás ökölvívótestvérek szerint az ukrán katonák és civilek harci szelleme töretlen. „Megható látni, hogy embereink hogyan harcolnak a jogukért” – mondta Vitalij Klicsko. Egyetértettek abban is, hogy Kijevben maradnak és támogatni fogják egymást. „Nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem a világbékéről” – húzta alá Volodimir Klicsko. „Ha az egyik atomerőművünk felrobban, az Európa végét jelentheti” – tette hozzá. (MTI)

A dél-ukrajnai Mariupol „humanitárius blokád” alatt áll – jelentette ki szombat este a kikötőváros polgármestere az ukrán televízió műsorában.

Vadim Bojcsenko szerint az orosz csapatok elvágták a várost ellátó mind a tizenöt áramvezetéket, így Mariupolban már ötödik napja nincs áramszolgáltatás. Mivel a hőerőművek áramot igényelnek, ezért az emberek fűtés nélkül maradtak a hidegben.

Áram nélkül a távközlési hálózat is összeomlott. A polgármester szerint a város vízellátását biztosító fővezetéket még a harcok előtt elvágták, és a tartalékrendszer is felmondta a szolgálatot. Mint fogalmazott, az orosz fél módszeresen leválasztotta a várost mindenféle szolgáltatásról, hogy így növelje a belső nyomást.

Bojcsenko állítása szerint a bombázás és a tüzérségi támadások következtében ezrek sebesültek meg a 440 ezres lakosú városban. Hozzátette, hogy a halottak számát nehéz megbecsülni, mivel hatodik napja folyamatosan lövik Mariupolt. A polgármester elmondta, hogy a város romokban hever, hatalmas pusztítás keletkezett. „Az a Mariupol, amelyet ismertek, már nincsen” – mondta. (MTI)

Már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából, de számuk tovább fog növekedni - mondta az Európai Bizottság elnöke szombaton a spanyol miniszterelnökkel folytatott madridi megbeszélését követően.

„Ártatlan nőkről, gyerekekről, férfiakról beszélünk, akiknek el kell menekülniük Putyin borzalmas háborúja elől, és azonnali segítségünkre van szükségük” – jelentette ki Ursula Von der Leyen Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Az uniós vezető hangsúlyozta a tagállamok által tanúsított szolidaritást, kiemelve az Ukrajnával határos országokat, köztük Magyarországot, és felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az országoknak is szükségük van támogatásra. „Büszkeség kijelentenem, hogy az EU megmutatta egységét, elszántságát és szolidaritását” – fogalmazott. (MTI)