Immár ötödik születésnapját „ünnepelte” egy londoni szigorított börtönben Julian Assange, akit mindössze egy lépés választ el attól, hogy kiadják az Amerikai Egyesült Államoknak. Több jel is arra utal, hogy szülőhazája, Ausztrália kormánya hiába lobbizott Biden elnöknél, hogy ejtsék az ellene emelt vádat.

Fordulóponthoz érkezik Julian Assange több mint egy évtizedes drámája. A WikiLeaks alapítóját hamarosan kiadhatják az Egyesült Államoknak, ahol 175 évi börtönbüntetésre ítélhetik amerikai államtitkok – köztük Irakban elkövetett háborús bűnök – leleplezéséért. Pedig az újságíró és családja újabban ismét reménykedni kezdett, hogy az ügy pozitív fordulatot vehet, miután Ausztrália baloldali kormányfője elkezdett lobbizni az érdekében a Biden-kormányzat mellett. A feleség, Stella Assange – aki május végén első alkalommal látogatta meg férje szülőhazáját – meggyőződését fejezte ki, hogy Anthony Albanese el tudja érni a vádak ejtését, mivel a Kína növekvő befolyása ellen küzdő Washingtonnak szüksége van Canberra támogatására. Viszont a remény szertefoszlani látszik a napokban megjelent sajtójelentések fényében. A Rolling Stone magazin szerdai cikke szerint a legfőbb ügyészség szerepét is ellátó amerikai igazságügyi minisztérium nyomást gyakorol újságírókra, hogy segítsenek felépíteni az Assange elleni vádat.

Az említett forrás szerint a brit rendőrség megkereste Assange legalább három korábbi munkatársát, és „homályos fenyegetéseket és nyomásgyakorlási taktikákat alkalmazva” megpróbálta meggyőzni őket, hogy működjenek együtt az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI), és tegyenek terhelő vallomást a Wikileaks-alapító ellen. Ez rossz azért aggasztó hír Assange jogi csapata számára, mert arra utalhat, hogy az ausztrál miniszterelnök lobbija sikertelennek bizonyult.

Assange azóta harcol a kiadatás ellen, hogy 2010–2011-ben az általa alapított Wikileaks portál – öt nagy nemzetközi lappal, köztük a The New York Times-szal együttműködve – közzétett mintegy negyedmillió titkos diplomáciai táviratot. A dokumentumok egy része az Egyesült Államok iraki és afganisztáni hadműveleteiről szól, de kiderül belőlük például az is, hogyan próbálta az amerikai biotechnológia-ipar Romániát hídfőként használva megvetni a lábát az Európai Unióban, kijátszva a kelet-európai tagállamokat az Európai Bizottság ellen.

Assange az utóbbi bő évtizedet elzárva töltötte. 2012 júniusától hét éven át Ecuador londoni nagykövetségén, egy 20 négyzetméteres szobában élt politikai menekültként. Azután kért itt menedékjogot, miután Svédországban kétrendbeli szexuális zaklatással vádolták meg. Assange attól tartott, hogy a vád csak ürügy, a svédek kiadnák az Egyesült Államoknak, ahol akár halálbüntetéssel sújthatták volna kémkedés miatt.

Később a svéd ügyészség megszüntette az Assange ellen folytatott nyomozást, a londoni bíróság azonban fenntartotta a nevére kiadott letartóztatási parancsot, mivel a Wikileaks-alapító megszegte a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelmet. Ez a brit törvények szerint önmagában is egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható bűncselekmény. Következésképp, amikor 2019 áprilisában az ecuadori kormány visszavonta a menedékjogát, a londoni rendőrség azonnal letartóztatta.

A Fehér Házban ekkor már Donald Trump ült, aki elődjével ellentétben úgy gondolta, hogy a kiszivárogtatóknak rács mögött a helyük. Elődje, Barack Obama idején az igazságügyi miniszter még azt tartotta, hogy nem indíthat büntetőeljárást Assange ellen anélkül, hogy ne veszélyeztetné az amerikai újságírókat és az első alkotmány-kiegészítés által garantált szólásszabadságot. Trump alatt az Egyesült Államok gyorsan vádat emelt Assange ellen, mihelyt esély mutatkozott a bíróság elé állítására.

Az újságíró az utóbbi öt évet Nagy-Britannia legszigorúbb fegyintézetében, a londoni Belmarsh-ban töltötte elzárva. Mindhiába várta a család és a támogatók, hogy a 2020-as amerikai választások az ő ügyében is fordulatot hoznak. Az új elnök nem szüntette meg az eljárást, ami nem teljesen váratlan, ha figyelembe vesszük, hogy Obama alelnökeként Biden „high-tech terroristának” nevezte Assange-ot.

Egy brit bíró tavaly megakadályozta a kiadatását, de az amerikai kormány sikeresen fellebbezett. Június elején a londoni legfelsőbb bíróság úgy döntött, Assange kiadható az Egyesült Államoknak. Az 52. életévét hétfőn betöltött ausztrál állampolgárságú férfi ügyvédei azt mondták, ismét fellebbezni fognak ugyanannál a bíróságnál, viszont védencük „veszélyesen közel” került ahhoz, hogy élete hátralevő részét rács mögött töltse.