Akár el is dönthetik a romániai elnökválasztást a Pruton túli szavazók 

Nem véletlen Marcel Ciolacu miniszterelnök és szociáldemokrata államfőjelölt pénteki chișinăui látogatása, ahogyan azon sem kell majd csodálkozni, ha a november végi megmérettetésen indulók közül sokan megfordulnak az elkövetkező hetekben a Moldovai Köztársaságban. A Pruton túli román állampolgárok tömeges szavazása akár döntő is lehet a verseny végeredményét illetően. 

Miközben a bukaresti médiában rendre kisebb vihart kavar, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek voksolnak a magyarországi választásokon, s a megmérettetések előtt kampányjellegű látogatásokat tesznek egyes politikusok, a Moldovai Köztársaság esetében ugyanez romániai részről természetesnek számít. Román pártvezetők, államfőjelöltek minden megmérettetés előtt ellátogatnak Moldovába, s ott is kampányolnak.    

A Moldovai Köztársaságban körülbelül 57 ezer román állampolgársággal rendelkező moldovai szavazott az idei európai parlamenti választáon. Ez körülbelül a 25 százaléka azoknak, akik a Románián kívül megnyitott szavazóhelyiségekben voksoltak. Összesen 216 ezer szavazatot adtak le a diaszpóra tagjai, s ezek közül tekintélyes arány a modovaiaké, hiszen a Nyugat-Európában élő románok közül is sok a besszarábiai.

Az EP-választásokon a PSD-PNL közös listájára szavazott a moldovai román állampolgárok több mint 54 százaléka Fotó: Maia Sandu Facebook oldala

A Spotmedia cikke szerint Románia 52 szavazókörzetet nyitott a júniusi választásokkor Moldovában. Az elnökválasztáson és a parlamenti választásokon a román politikai pártok minden bizonnyal fokozott figyelmet fordítanak majd a diaszpórára, beleértve a Moldovai Köztársaságban élő választókat. A román állampolgárságú moldovaiak aktív részvételének jelentős befolyása lehet a választások eredményeire” – véli Laurențiu Pleșca, az Europuls szakértője. 

Az EP-választásokon egyébként a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok közös listájára szavazott a moldovai román állampolgárok több mint 54 százaléka. A második helyen a Jobboldali Egység Szövetsége végzett, közel 24 százalékkal. A román–moldovai egyesülést szorgalmazó Románok Egyesüléséért Szövetség az öt százalékot sem érte el a Moldovai Köztársaságban. Az elemző szerint sokat számított az opciók kialakulásában, hogy a chișinăui kormányzó erő, az Akció és Szolidaritás Pártja a bukaresti hatalmi koalíció közös listájának támogatására buzdított. 

Az idei elnökválasztáson magasabb szavazói részvétel várható a Moldovában élő román állampolgárok részéről is. Egy szoros választási csata esetében akár döntő is lehet, miként voksolnak a Pruton túliak. Traian Băsescu a 2009-es államfőválasztáson a Moldovából érkező voksok 95 százalékát szerezte meg. Akkor rendkívül éles verseny alakult ki az újrázni kívánó elnök és – a most is induló – Mircea Geoană között. Mindössze 70 ezer szavazat döntött Băsescu javára. 

Referendum az uniós csatlakozásról. Október 20-án – az elnökválasztással párhuzamosan – népszavazást tartanak Moldovában az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Maia Sandu moldovai elnök is indul a második mandátumért a 2024-es elnökválasztáson, ő a megmérettetés nagy esélyese. Brüsszel tavaly decemberben jelentette be, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Chisinăuval. A moldovai ellenzéki pártok nem értenek egyet a szerintük túlságosan felgyorsult európai integrációval, és azzal vádolták Sandut, hogy a népszavazással saját esélyeit akarja javítani az elnökválasztáson. A népszavazáson a moldovaiaknak arra kell válaszolniuk, hogy az európai integráció mellett teszik le a voksukat vagy ellene. Ha a szavazás érvényes lesz, és a részvétel meghaladja a 33 százalékot, az alkotmányban rögzítik, hogy az európai integráció a Moldovai Köztársaság stratégiai célja, és a csatlakozásnak egy külön szakaszt szentelnek az alaptörvényben.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT




Kapcsolódók

Kimaradt?