Nagy küzdelem dúl az amerikai demokraták és a republikánusok között a szavazói jogok kapcsán. Mindkét fél attól tart, hogy a másik elcsalja a választásokat, ezért igyekszik törvényekkel bebiztosítani magát – a republikánusok állami, a demokraták szövetségi szinten. Az első „csatát” a konzervatívok nyerték, s nagy valószínűséggel ők nyerik a háborút is, vagyis az idei időközi választásokat.

A 2022-es választások legitimitása egyenesen arányos lesz azzal, hogy sikerül-e elfogadtatni a választási reformot – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök szerdán, a hivatalba lépése egyéves évfordulóján rendezett rendkívüli sajtótájékoztatón, kérdésre válaszolva. A téma hetek óta foglalkoztatja a tengerentúli sajtót, és ennek kapcsán éppen szerdán kettős vereséget szenvedett a Biden-kormányzat és a Demokrata Párt a kongresszusban.

Merre lejt a pálya?

A 2022-es időközi választások során teljesen megújul a képviselőház, illetve a szenátus egyharmada.

A Donald Trump veresége óta eltelt több mint egy évben a republikánusok által ellenőrzött államok olyan szabályozásokat fogadtak el, amelyek szakértők szerint a szövetségi választásokon való szavazás visszaszorítására irányulnak különösen a fekete, a spanyol és a szegény szavazók körében. Válaszul a képviselőház – ahol a demokraták kényelmes többséggel rendelkeznek – már korábban elfogadott egy törvényjavaslatot, amely szövetségi szinten próbálná elejét venni a választói jogok korlátozásának.

A javasolt változtatások lényeges eleme, hogy az államok nem fogadhatnának el olyan választási szabályokat, amelyek nem felelnek meg a minimális szövetségi normáknak. Követelmény lenne például, hogy valamennyi regisztrált szavazó élhessen a levélszavazás lehetőségével. A korai szavazás időtartama nem lehetne rövidebb két hétnél, és biztosítani kellene szavazatgyűjtő urnákat azoknak, akik a levélszavazatukat nem akarják postázni, hanem inkább személyesen adnák le (ahogy egyébként a külhoni szavazók megtehetik a magyar országgyűlési választások alkalmával). Ugyancsak korlátozná az új törvény a kongresszusi körzetek célzott újrarajzolását („gerrymandering"), aminek segítségével az éppen hatalmon lévő párt rendszeresen a maga javára billenti a választási „pályát” az adott államban.

A legfrissebb ilyen próbálkozásról éppen szerdán számolt be a CNN. A 2020-as választásokon döntő fontosságúnak bizonyult Georgia állam törvényhozása elfogadott egy tervezetet, amely lehetővé tette a választási bizottságok feloszlatását vagy átalakítását. Ezt követően a republikánus többség által átalakított bizottság a konzervatívokat előnybe juttató döntéseket hozott. Például egy nemrégiben szervezett önkormányzati választáson megszüntették a vasárnapi szavazás lehetőségét, csökkentve ezzel a templomjáró, általában a demokratákra voksoló feketék részvételét. Aztán Augusta megye egyik vidéki térségében például a bizottság közölte, hogy egyetlen kivétellel minden szavazóhelyiséget bezárnak az időközi választások előtt. Polgárjogi csoportok szerint ez azt jelentené, hogy az érintett 7700 lakos közül egyeseknek akár 20 mérföldet is meg kell tenniük, hogy leadhassák a szavazatukat. „Úgy tűnik, azt akarják, hogy csak az emberek egy kiválasztott csoportja szavazhasson” – vonta le a következtetést egy aktivista.

Működésbe lép az obstrukció

A republikánusok értelemszerűen ellenzik a demokraták javaslatát. Azt állítják, hogy nincs szükség változtatni azon, ahogyan az államok kezelik a választásokat. Ami enyhén szólva ellentmondásos, hiszen egyrészt Donald Trumphoz csatlakozva mára lényegében a teljes pártvezetés illegitimnek és „elcsaltnak” nevezi a 2020-as elnökválasztást. Másrészt a republikánus politikusok lépésről lépésre átszabják a választási rendszert az irányításuk alatt lévő államokban és megyékben.

Szerdán a szenátusban a republikánusok obstrukcióhoz (filibuster) folyamodtak, és meggátolták a választói reformtervezet szavazásra bocsátását. A procedúra lényege, hogy parttalan felszólalással húzzák az időt egy adott kérdésben. Kevesebb mint egy év alatt a konzervatívok öt alkalommal éltek a lehetőséggel.

Elméletileg az obstrukcióra van ellenszer – ha a száz szenátor közül legalább hatvan a vita korlátozására szavaz –, a gyakorlatban viszont ezt a szenátorok 49:51 arányban elvetették. Majd az ötven republikánus, illetve két demokrata szenátor – Kyrsten Sinema és Joe Manchin – leszavazta a filibuster eltörlését a választási reformtervezetre vonatkozóan. Manchin álláspontja már régebb óta ismert volt a kérdésben, a hét elején azonban csatlakozott hozzá arizonai kollégája. Utóbbi azzal érvelt, hogy miközben támogatja a választási reformokat, a filibuster felfüggesztése tovább mélyítené az amerikai társadalom megosztottságát. Ezt hangoztatta amúgy Mitch McConnell, a republikánus szenátorok vezetője is, aki – amint a Reuters emlékeztet – annak idején blokkolta Barack Obama jelöltjét a legfelsőbb bíróságba, majd Donald Trump három jelöltjét „verte át” a szenátuson a filibuster eltörlésével.

A már említett sajtóértekezletén Joe Biden úgy vélte, nincs minden veszve, de konkrétumokat nem mondott arról, hogy miként látja mégis keresztülvihetőnek a demokraták által áhított szavazójogi reformot. Amely nélkül a demokraták sokkal kedvezőtlenebb környezetben vágnak neki az idei választásoknak, mint 2020 őszén tették.