Az izraeli légierő több mint két hete tartó támadásai után egyre nagyobb a nyomás a tel-avivi vezetésen, hogy korlátozza a civil áldozatok számát, illetve álljon elő egy, az arab szomszédok számára is elfogadható kilépési stratégiával. Washington újfent jelezte, hogy a Hamász október 7-i barbár támadásával kezdődött válságnak nem lehet pusztán katonai megoldása.

Izraelben törölnek az iskolai tananyagból mindenfajta hivatkozást Greta Thunbergre, miután az ismert svéd klímaaktivista szolidaritását fejezte ki Gáza civil lakosságával, és azonnali tűzszünetet követelt. A tel-avivi kormány oktatási minisztériuma egyenlőségjelet tett Thunberg tiltakozása és a Hamász terrorakcióinak támogatása között, és kijelentette, hogy jelenlegi kiállása után „már nem tekinthető követendő példának az izraeli diákok számára”.

Az állásfoglalásai miatt gyakran letartóztatott aktivistát aligha hatja meg a döntés, ugyanakkor a tény, hogy egy izraeli kormánytag egyáltalán abba a helyzetbe kerülhetett, hogy vitába kelljen szállnia Greta Thunberggel, kiválóan szemlélteti, hogy Izrael „legitimációs ablaka” gyorsan zárul. Ezt az néhány napban több nyugati és izraeli elemző is megfogalmazta.

A zsidó államot hatalmas szolidaritási hullám övezte a közel 1500 halálos áldozattal járó október 7-i támadás után. Az elmúlt 15 napban azonban rengeteg minden történt, ami befolyásolta a Hamász megsemmisítését célzó izraeli hadművelet nemzetközi megítélését.

A légierő – és kisebb mértékben a tüzérség – támadásai következtében több mint ötezer palesztin civil vesztette életét. Az áldozatok közül mintegy kétezer gyermek, ezer pedig nő. Ezeket a számokat a közvélemény többsége számára nem teszik könnyebben emészthetővé, hogy a Hamász élőpajzsként használja Gáza polgári lakosságát, vagy hogy Izrael felszólította a palesztin lakosokat az övezet északi részének az elhagyására. Egyrészt emberjogvédők nem sok különbséget látnak a civilek bombázása és a civilek figyelmeztetés utáni bombázása között, másrészt Gáza déli területeit és érték, érik támadások.

Izrael célja megsemmisíteni a Hamászt, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg az október 7-i támadások. Megfigyelők szerint ezt könnyebb mondani, mint megtenni. A Reuters egyik helyi forrása felhívta a figyelmet, hogy a Hamászt egy körülbelül 500 kilométer hosszúságú földalatti városból kellene kifüstölni, amelyhez képest „a Vietkong-alagutak gyerekjátéknak tűnnek”. Tankokkal és nyers tűzerővel nem lehet végezni a Hamásszal – tette hozzá.

Egy izraeli tábornok emlékeztetett: ahhoz, hogy a Hamász ne lőhesse rakétákkal Izraelt, a kilövőállások működtetőit kell levadászni, akik többnyire polgári épületeket használnak a kétmillió lakosnak otthont adó Gázában. 2016–17-ben a nemzetközi koalíciónak kilenc hónapjába telt, amíg leverte az iraki Moszulban az Iszlám Állam terrorszervezet mintegy 12 ezer fegyveresét. A Hamász mintegy 40 ezer „katonával” várja az izraeli csapatokat.

Izrael rekordszámú, 360 ezer tartalékost hívott be a Vaskard kódnevű katonai műveletre – a mintegy 170 ezer aktív katonája mellé –, és megállás nélkül bombázza a Hamász által 2007 óta kormányzott Gázai övezetet az október 7-i meglepetésszerű támadás óta. A bevonulás azonban várat magára.

A tétovázás mögött több beszámoló szerint is az áll, hogy a Netanjahu-kormány nem tudja eldönteni: gyors és kemény hadjáratot folytasson, vagy pedig lassúbbat és körültekintőbbet. A katonai parancsnokok több tervet is felvázoltak, de a háborús kabinet az október 19-i, több mint hétórás ülést követően sem jutott dűlőre – közli a The Economist hozzátéve, hogy „a feszült kapcsolatok és a stressz” akadályozhatja a döntéshozatalt. Jóav Gallant, a lendületes védelmi miniszter – akit több tábornok is támogat – gondolkodás nélkül belevágna egy rövid és ütős hadjáratba, viszont Netanjahu „krónikusan tétovázik”.

Izrael korábbi háborúi nagyon gyorsan lezárultak, viszont ezúttal több beszámoló szerint is egy visszafogottabb, következésképp hosszabb hadjárat felé „tologatják” a szövetségesei Tel-avivot.

Az egyik ok az október 7-én elrabolt több mint kétszáz túsz helyzete. A CNN hétfőn két forrásból is úgy értesült, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt ​​Izraelre az invázió késleltetése érdekében, abban a reményben, hogy lehetővé válik további túszok szabadon bocsátása. A Hamász pénteken két amerikai állampolgárt, hétfőn este két izraelit bocsátott szabadon.

Ugyanakkor a nyugati kancelláriák nem tudják figyelmen kívül hagyni, hogy a nagyvárosaik utcáin egyre több Palesztina-párti tüntető tolong, nem beszélve az arab világ forrongásáról. Térségbeli vezetők azt mondták az amerikai külügyminiszternek, aki a múlt héten keresztül-kasul bejárta a régiót, hogy bár elítélik a Hamász Izrael elleni támadását, ellenzik a hétköznapi palesztinok kollektív megbüntetését, már csak azért is, mert a civil áldozatok szaporodása zavargásokat válthat ki országaikban. Ha Irán vagy más térségbeli állam is beszállna a háborúba, az megosztaná az izraeli hadsereg erőit. A zsidó állam nem most harcolna először több fronton, és az Egyesült Államok teljes mellszélességgel mellette áll, de egy regionális konfiktusnak Washington sem örülne.

Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet: egyáltalán nem világos, mi lesz a hadművelet vége. Ha Izrael győzelmével is zárul, nincs világos terv a várhatóan teljesen lerombolt palesztin enkláve kormányzására – mutat rá elemzésében a Reuters hírügynökség, amely nyolc, a konfliktust ismerő regionális és nyugati tisztviselőt interjúvolt meg a konfliktus kapcsán.

Kapcsolódó

Egy izraeli magyar a Hamászról: „gondolj a legrosszabbra, ami történhet veled, és azt szorozd meg százzal” (INTERJÚ)

Szakaly Ádám a gázai határtól néhány kilométerre élte át a Hamász támadását október 7-én.

izraeli-palesztin harcok civilek rakétatámadás Gáza Izrael

Washingtonban is aggódnak a kilépési stratégia hiánya miatt. A Reuters forrásai szerint Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter múlt heti izraeli tárgyalásaikon hangsúlyozták, hogy a háború utáni gázai tervre kell összpontosítani. Joe Biden múlt heti izraeli látogatása alkalmával pedig nyilvánosan figyelmeztette az izraelieket, hogy igazságot kell szolgáltatni a Hamász áldozatainak, de vigyázzanak, ne vessék el a sulykot, ahogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az Egyesült Államok tette. „A palesztinok túlnyomó többsége nem a Hamász” – emlékeztetett az amerikai elnök.

Több amerikai katonai szakértő és stratéga felidézte az elmúlt napokban, hogy az Egyesült Államok 2001. utáni bosszúhadjáratának legkönnyebb része az afgán és az iraki haderő leverése volt. A neheze a győzelem menedzselése - idézte fel a napokban több interjúban is David Petraeus amerikai nyugalmazott tábornok, az iraki és afganisztáni erők egykori parancsnoka.

Az Economist ugyanakkor úgy véli, egy elhúzódó háború és mozgósítás számottevő gazdasági károkat okozna Izraelnek. A tartalékosok, valamint a Gázai övezet és Libanon szomszédságából, biztonsági okokból kitelepített százezrek jelentős részét képezik az izraeli munkaerőnek. Minél tovább tart a háború, annál valószínűbb, hogy az ország az 1973-as és 1982-es háború nyomán elszenvedetthez hasonló gazdasági visszaeséssel szembesül. A legjobb megoldásnak a brit magazin a „legitimációs ablak” nyitva tartásának meghosszabbítását tartja. Ezt úgy érheti el Izrael, ha megnyugtatja térségbeli és nyugati szövetségeseit, hogy a Hamász semlegesítése után kész aktívan részt venni a palesztin kérdés politikai rendezésében.

Kapcsolódó

Súlyos lelki traumák alakultak ki a gázai gyermekeknél

Egy gázai 15 éves gyermek öt intenzív bombázási időszakot élt már át életében: 2008-2009-ben, 2012-ben, 2014-ben, 2021-ben és most 2023-ban.

izraeli-palesztin harcok Gáza bombázás gyermekek

Az arabok számára is elfogadható végjáték nélkül jóformán borítékolható, hogy csak idő kérdése a Hamász visszatérése vagy egy újabb, hasonló szervezet megjelenése Gázában. A várható izraeli győzelem pirruszinak bizonyulhat, ha a megölt terroristák halála még több lázadót szül – figyelmeztetett a CNN online felületén közölt véleménycikkében Seth Moulton demokrata kongresszusi képviselő, aki tengerészgyalogosként maga is harcolt Irakban.

Az utóbbi két évtized izraeli politikáját meghatározó Benjamin Netanjahu nem hitt a kétállami megoldásban, és stratégiáját a Gázát uraló Hamász és a Ciszjordániában székelő Palesztin Hatóság közötti megosztottság fenntartására alapozta.

Alighanem az izraeli miniszterelnöknek címezte szombati tweetjét Joe Biden amerikai elnök, amikor azt írta: “nem adhatjuk fel a kétállami megoldást”. Ezzel újfent jelezte, hogy a Hamász október 7-i barbár támadásával kezdődött válságnak nincs pusztán katonai megoldása Washington szerint.