Miközben a Nyugat rendszeresen kárhoztatja riválisait, hogy támadást intéztek a „szabályokon alapuló nemzetközi rendszer” ellen, annak alapjait az Egyesült Államok és szövetségesei is kitartóan rombolják. A jelenségre újabban egyre több mérvadó kiadvány és szakértő is felhívja a figyelmet, de erről szól az izraeli vezetők letartóztatására adott washingtoni reakció is.

Még mindig jobb, ha az Egyesült Államok legalább névlegesen ragaszkodik a liberális nemzetközi rend alapjául szolgáló elvekhez – ha nem is sikerül mindig betartania azokat –, mintha maga is elkezdene az erő nyelvén beszélni. A sommás megállapítást az egyik legtöbbet idézett nyugati elemző, Ian Bremmer politológus fogalmazta meg nemrégiben egy interjúban. A riporter arról kérdezte, hogy nem képmutatás-e Washington részéről számon kérni Oroszországon vagy Kínán olyan szabályokat, amiket korábban maga sem tartott be. Példának az Irak elleni, hamis premisszák alapján indított háborút hozta fel, amely százezrek halálához és milliók földönfutóvá válásához vezetett, nem beszélve az egyéb, máig tartó negatív hatásokról, amilyen az Iszlám Állam felemelkedése.Az Egyesült Államok szemmel láthatóan nem tanult az elmúlt két évtized hibáiból. Ezt bizonyítja az, ahogyan Washington reagált a napokban az izraeli vezetők letartóztatására tett ügyészi javaslatra. Pedig az elmúlt néhány hónapban az amerikai kormányzat – beleértve személyesen Joe Biden elnököt is – erőteljes nyomást gyakorolt a Netanjahu-kabinetre, hogy tanúsítson nagyobb visszafogottságot a gázai hadműveletei során.

A washingtoni adminisztráció attitűdje a tavalyi év vége felé változott meg észrevehetően, ami megfigyelők szerint egyértelműen arra vezethető vissza, hogy az amerikai közvélemény elkezdte egyre nyilvánvalóbban kényelmetlenül érezni magát az izraeli hadviseléssel kapcsolatban. Biden először december közepén figyelmeztette Izraelt, hogy „a válogatás nélküli bombázásokkal” elveszíti a nemzetközi közösség támogatását.

A Netanjahu-kormány figyelmen kívül hagyta a baráti intést, sőt dacolt Washingtonnal, amikor az leállított egy bombaszállítmányt, amelyet a Gázai-övezet sűrűn lakott részén használhattak volna az izraeliek – sejthető eredménnyel.A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze később egyebek mellett éppen a „válogatás nélküli bombázások”, azaz a konfliktusban érintett civilek szándékos célba vétele miatt kérte elfogatóparancs kibocsátását izraeli kormánytagokkal szemben. Joe Biden elnök felháborítónak nevezte a főügyész kérését, amerikai szenátorok egy csoportja pedig levélben megfenyegette Karim Khan főügyészt. Anthony Blinken külügyminiszter egy keddi szenátusi meghallgatáson azt mondta a törvényhozóknak, hogy a kormányzat együttműködik a kongresszussal a „megfelelő válasz” kidolgozásában.

Határozottan reagált Izrael kormánya arra a lehetőségre is, hogy a szintén Hágában székelő Nemzetközi Bíróság (ICJ) – a Dél-afrikai Köztársaság beadványára – tűzszünetet rendelhet el Gázában. „Nincs hatalom a Földön, amely megállíthatná Izraelt” – idézte a Times of Israel a Netanjahu-kabinet szóvivőjét a péntekre várt ítélethirdetés előtt.

A Nyugat képmutatása

Az ukrajnai invázió óta eltelt több mint két évben az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei szinte naponta vádolták azzal Oroszországot, Kínát és visszafogottabban a Moszkva elleni szankciókat elutasító déli államokat, hogy aláássák a „szabályokon alapuló nemzetközi rendet”. (A nyugati büntetőintézkedésekhez 46 ország csatlakozott.)

A „szabályokon alapuló nemzetközi rend” manapság magától értetődő igazságnak tűnik, de a kifejezés meglehetősen új, mindössze az 1990-es években került be a diplomáciai szótárba, és az Egyesült Államok dominanciáját tükrözte a hidegháború lezárása után, amikor Amerikának nem akadt globális kihívója. Manapság az Egyesült Államok még mindig is a világ vezető hatalma, viszont a dominanciája folyamatosan csökken, és a szabályait egyre inkább nemcsak az olyan nagyhatalmak vonják kétségbe, mint Kína vagy Oroszország, hanem a legelmaradottabb államok is. Ezzel magyarázható egyébként a nemzetközi rend fontosságának egyre gyakoribb emlegetése.

Párhuzamosan a globális Dél országai egyre nyíltabban adnak hangot abbéli meggyőződésüknek, hogy a „szabályokon alapuló nemzetközi rend” középpontjában valójában a nyugati hatalom áll, és az univerzálisnak mondott erkölcsi elveket és nemzetközi normákat a Nyugat rendszerint figyelmen kívül hagyja, ha az érdekei éppen úgy kívánják. Ezen a lencsén keresztül nézve Oroszország csupán azt teszi Ukrajnában, amit az Egyesült Államok tett Irakban, a nyugati felhívások pedig a „szabályokon alapuló nemzetközi rend” fenntartására öncélúak és képmutatóak – mutat rá az ausztrál Lowy Intézet elemzése. A Nyugatot gyakran vádolják azzal, hogy csak akkor hivatkozik az értékekre, ha az érdekei forognak kockán, egyébként pedig figyelmen kívül hagyja a nemzetközi rend megsértését.

Bírósági nagyüzem

A nemzetközi bíróságok soha nem voltak foglaltabbak, mint manapság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága júniusban tárgyalja a kérelmet, amely az orosz agresszió miatt Ukrajnának járó kártérítésre vonatkozik. Az ICC már korábban elfogatóparancsot adott ki az orosz elnökkel szemben ukrán gyerekek jogellenes áttelepítése vádjával. De a „bírósági nagyüzem” ellenére az Economist által idézett megfigyelők nem túlzottan optimisták a felelősségre vonás esélyeit illetően. Agnès Callamard, az Amnesty International vezetője szerint az országok lerombolják a több mint hét évtized alatt felépített nemzetközi jogot, „a katonai szükségszerűség vagy a geostratégiai dominancia magasabb rendű istenének” oltárán. „A pokol kapujában vagyunk” – fogalmazott Callamard. Ami tűnhet túlzásnak, de „a szabályokon alapuló világrend” a brit magazin szerint is „repedezik”.

Van-e mégis értelme?

Aslı Bâli nemzetközi jogász, a Yale Egyetem professzora azonban felhívja a figyelmet: a Nyugat képmutatásából kiindulva sokan téves következtetésre jutnak a nemzetközi rendet illetően. „Ha egy országban megugrik időszakosan a gyilkosságok száma, nem mondjuk azt, hogy az emberölést már nem bünteti a törvény, vagy a törvény nem működik, esetleg végrehajthatatlan” – magyarázta a New York Times-nak adott interjúban a szakértő. Hozzátette: az Egyesült Államok kihívói természetesen hivatkozhatnak az Amerika által felállított precedensekre – mutogathatnak Koszovóra, Irakra vagy Líbiára –, de ha tovább rombolják a meglévő nemzetközi jogi infrastruktúrát, akkor könnyen a 20. század világháborúihoz vezető dinamikák felé mozdulhatunk el.

A veszélyt érzik egyes európai államok is. Ebben a kulcsban olvasható Franciaország, Belgium és Írország felszólítása, hogy a Nyugat tartsa tiszteletben a büntetőbíróság és a nemzetközi jog függetlenségét, és engedje meg, hogy a testület folytatni tudja a vizsgálatot az izraeli vezetők ellen.