Nem azt kell nézni, hogy mit mond, hanem azt, hogy mit tesz – hangzott el az Edzőtábor második napján, pénteken, Zeteváralján.

Az első pénteki beszélgetés két külföldi szakértővel zajlott. Gavin Synnott, a Wilfried Martens Centre for European Studies munkatársa arra emlékeztetett, hogy az idei volt az első olyan G7-csúcstalálkozó, amely zárónyilatkozat nélkül ért véget. Az esemény egyedülállósága az amerikai elnöknek köszönhető, aki a szakértő szerint meglehetősen „egyedi” politikát űz. Mint azt kiemelte, a Trump által bejelentett importvámok aggodalomra adnak okot, de ugyanakkor számos kérdésnek is helyet hagy. Az elnök – hangzott el – taktikázik, alkudozik, valójában nincs problémája az Európai Unióval és más, az importvámok által sújtott országokkal.

Patrick Egan, az FWD Affairs munkatársa szerint nyugodtnak kell maradni és arra kell fókuszálni, hogy valójában mit tesz Trump, hiszen az elnök szabadkereskedelemről is beszélt az elnök a G7-csúcson. El kell választani tehát a retorikai fogásokat a cselekvésektől: Patrick Egan éppen ezért nem is igazán olvas megszólalásokat tőle, hanem arra figyel, hogy mit tesz az elnök.

A csúcstalálkozóról készült elhíresült fotóról Patrick Egan elmondta, utólag számos fénykép kikerült, amely más szemszögből mutatta be, és árnyalta ezt a pillanatot. A fotó azonban valóban nagyszerűen mutatta meg, ahogyan Trump ellenkezik az európai vezetőkkel – éppen ezért is tették közzé.

Synnott arról beszélt, valóban taktikázhat az amerikai elnök és az említett fotó is jól ábrázolja ezt, de fontos emlékezni arra, hogy ősszel időközi választások zajlanak az USÁ-ban, és Trump tudja, hogy erős és az elveihez ragaszkodó szereplőként kell hogy megjelenjen. Bár Trump valóban szabadkereskedelmet említett a csúcstalálkozón, de ezzel egyidőben aggodalomra ad okot, hogy a közös kommünikét nem írta alá az amerikai vezető. A szakértő szerint egy kereskedelmi háború kellős közepén állunk, ő pedig kanadaiként, Brüsszelben dolgozóként aggódik emiatt. Az érintett országok egyébként adnak erre reakciókat, de ezek őket és az Egyesült Államokat is negatívan érintik majd – mondta. Különösen az autógyártók lesznek erőteljesen érintve, munkahelyek szűnhetnek meg akár Romániában is, és ez erős ellenkezéseket válthat ki.

Egan szerint félreértjük, hogy mit is gondol Trump Kelet-Európáról és Oroszországról. Azt gondolják sokan, hogy a korábbi elnököktől eltérő kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal, de a ténykedése alapján ez az elképzelés nem áll. Példa erre a Szkripal-ügy, amelyet követően az USA határozottan fellépett az oroszok ellen.

Synnott kifejtette, Trump azért nem szereti a többszereplős csúcstalálkozókat, mert az üzleti tapasztalatai más jellegű egyezkedésekhez szoktatták. Éppen ezért a bilaterális kapcsolatait érdemes megvizsgálni. Trump a tavalyi NATO-csúcson első ízben jelentette ki, hogy nem védene meg egy megtámadott tagországot, de miután Klaus Johannis államfő külön tárgyalt vele, eredményre juthattak védelmi kérdésekben.

Patrick Egan megemlítette: már Obama is beszélt az orosz félhez közeledésről. A nemsokára lezajló orosz-amerikai találkozót kell majd figyelnünk, mondta, és ott derül ki, hogyan tárgyal majd Putyinnal Trump.