Angela Merkel német kancellár szerint nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban.

A politikus csütörtökön Szófiában az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kifejtette: nem tartja helyesnek, hogy az Európai Bizottság 2025-ös céldátumot jelölt meg arra, hogy Szlovénia és Horvátország után a balkáni régió újabb államai csatlakozzanak a közösséghez, mert egy ország felvételét nem az idő, hanem a felkészülés előrehaladása határozza meg.

Mint mondta, nem az „időhorizont számít, hanem az, hogy mit sikerült elérni”. Azt kell vizsgálni, hogy miként halad a jogállamiság érvényesítése és a korrupció elleni küzdelem, és milyenek a további keretfeltételek, például sikerül-e rendezni a határvitákat.

Horvátország és Szlovénia még mindig tárgyal a határokról, és „nem akarjuk, hogy ilyesmi a jövőben ismét előforduljon” – mondta Angela Merkel. Éppen ezért „nagyon jó hír”, hogy Koszovó és Montenegró megállapodást írt alá a közös határokról, és a macedón-görög névvita rendezése is bíztatóan alakul – tette hozzá.

Kiemelte: a csúcstalálkozón megerősítették, hogy a nyugat-balkáni bővítés közös cél, és a térség valamennyi országa – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia – előtt „ott áll az uniós csatlakozás világos perspektívája”.

Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Németország támogatja-e, hogy Montenegró és Szerbia után Albániával és Macedóniával is kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat, és erről már a következő, júniusi EU-csúcson döntsenek. Mint mondta, az előkészületek még tartanak, és nap mint nap tapasztalható előrelépés. Macedónia esetében a Görögországgal folytatott névvitának is nagy jelentősége van. Rámutatott, hogy az ügyben a német kormány nem egyedül, hanem a szövetségi parlamenttel (Bundestag) együtt dönt, így ezt az egyeztetést is le kell még folytatni.

Az EU tartja magát az iráni atomprogram megállapodásaihoz

Az iráni atomprogramról kötött megállapodásról elmondta: a szófiai találkozón világossá vált, hogy az Egyesült Államok távozása ellenére valamennyi uniós tagállam kiáll az egyezmény mellett.

A következő lépésben tárgyalásokat kezdenek Washingtonnal, valamint az egyezmény többi részesével azzal a céllal, hogy Irán továbbra is teljesítse a megállapodás előírásait.

A tárgyalások azokról az ügyekről is szólnak majd, amelyeket „mi is éppen úgy aggodalommal szemlélünk, mint az Egyesült Államok”, köztük Irán rakétafejlesztési programjáról – tette hozzá a német kancellár.

Az Irán elleni amerikai szankciók esetleges EU-s kárvallottjainak támogatásáról kérdésre válaszolva elmondta: „nem tudunk, és nem is szabad illúziókat kelteni” az EU-s cégek teljes körű kárpótlásáról, de az elképzelhető, hogy a kis-, és a közepes méretű vállalkozások esetleges költségeit és veszteségeit meg lehet téríteni.

A transzatlanti viszony másik aktuális feszültségéről, az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai védővámok ügyéről elmondta, hogy az állam-, és kormányfők tanácskozásán egyértelműen meghatározták a vámügyekben illetékes Európai Bizottság számára, hogy milyen álláspontot képviselhet a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon.

Az EU-nak az az álláspontja, hogy állandó mentességet kell kapnia az amerikai védővámok alól. A mentességért cserébe hajlandó egyeztetést kezdeni négy ügyről; az ipari termékek piacához való kölcsönös hozzáférésről, a közbeszerzések piacához való kölcsönös hozzáférésről, a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának, értékesítésének területén folytatott együttműködés továbbfejlesztéséről és arról, hogy az EU és az Egyesült Államok dolgozzon ki közös álláspontot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjáról – ismertette Angela Merkel.