Tanácskozást tartottak csütörtökön Brüsszelben az uniós országok belügyi tárcavezetői, de arról a kérdésről nem szavaztak, hogy többszöri halasztás után csatlakozhat-e Románia és Bulgária a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. A németek ugyanis már előzetesen vétót helyeztek kilátásba egy esetleges ilyen döntéssel szemben.

Mint közölték, december előtt nem is térnek vissza erre a kérdésre, mert a két érintett országnak a schengeni zónába történő beengedése előtt legalább két, egymást követő alkalommal kedvező értékelést akarnak kapni az Európai Bizottságtól a romániai és a bulgáriai előfeltételeket illetően.

Németország és néhány más nyugat-európai EU-tagország - így például Hollandia, Ausztria, vagy éppenséggel a schengeni övezeten kívüli Nagy-Britannia - főképp a korrupció és a szervezett bűnözés elleni román, illetve bolgár fellépés elégtelenségére, mint vállalhatatlan kockázati tényezőre hivatkozik.

Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter szerint súlyos veszélyekkel járna, ha a Romániában, illetve Bulgáriában illegálisan tartózkodó harmadik országok állampolgárai számára akadálytalanná válna a mozgás az egész EU területén belül. Friedrich azonban nem rejtette véka alá, hogy tartanak attól is: nagyon sok román, illetve bolgár állampolgár a szegénység elől menekülve jelenne meg Németországban, hogy igénybe vehesse az ottani, még mindig meglehetősen nagyvonalú szociális juttatásokat.

Románia és Bulgária csak együttesen csatlakozhat a schengeni övezethez, mert a közös felkészülés során ez volt a kiindulópont, és a két ország közös határán nem építették ki a zóna külső határainak fokozott ellenőrzéséhez szükséges létesítményeket. A csatlakozáshoz szükséges technikai feltételeket a két ország már korábban teljesítette, ám a csatlakozáshoz az összes EU-tagország kormányának jóváhagyása szükséges. Az elmúlt napokban román részről közölték: ha most nem fogadják be az országot a schengeni övezetbe, akkor a kérdést Bukarestben leveszik a politikai prioritások listájáról.