Kim Dzsongun nemrég első ízben utazott Dél-Koreába, a két ország közötti csúcstalálkozóra. Egy politológus azt vizsgálta meg, hogyan tálalta mindezt az észak-koreai állami média.

Mint az sejthető, a zárt diktatúrában nem igazán van mozgástere az állami médiának, ezért aztán pontosan le lehet mérni rajta, hogy mit is üzen a vezetőség a társadalom felé. A The Conversation cikke most azt tárja fel, hogyan reagált az állami sajtó a történtekre úgy, hogy rögtönözniük kellett a dél-koreai eseményen.

A párt szócsöveként ismert Rodong Shinmun lap szó szerint hozta le például a Panmunjom Nyilatkozatot, amely véget vet a két ország közötti több évtizedes háborúnak. Mindössze néhány apróságot javítottak, például nem Dél- és Észak-Koreát, hanem Észak- és Dél-Koreát írtak a szövegben.

A legismertebb észak-koreai hírolvasó, Ri Chun-hee is ezt olvasta be szombat délután. Míg korábban a televízióban nem tárgyalható feltételnek nevezték a nukleáris leszerelést, most a teljes denuklearizációt is említették.

Az állami média hangsúlyt fektetett Dél-Koreai törekvéseire, hogy megjelenítsék a hagyományos kultúrát. A Rodong Shinmun például megírta, hogy "lendületes tradicionáis zenével élénkítették a hangulatot" a vendéglátó országban. Ez a megközelítés szembemegy a korábbi képpel, amelyet a szomszédos országról igyekeztek kialakítani az észak-koreaiak képzeletében: Dél-Korea egy elnyugatosodott, saját kultúráját megszüntető ország.

Ugyanakkor, míg a korábbi koreai csúcstalálkozókról jól koreografált és kézfogásokat ábrázoló fotókat közöltek, most sokszínűbb tartalmakkal álltak elő.

A cikk írója megjegyzi: a következő hetekben és hónapokban lesz érdemes odafigyelni arra, hogyan kommunikálnak a dél-koreai elnökről – felmerül a kérdés, hogy megússza-e azokat a vitriolos megjegyzéseket, amelyeket két konzervatív elődje kapott.