FRISSÍTVE - Másként vetődik fel majd az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus és a schengeni övezethez való csatlakozás kérdése, ha az igazságügyi törvények a parlament által elfogadott változatban maradnak - jelentette ki szerdán az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker a román államfővel tartott közös sajtótájékoztatót Brüsszelben.

"Romániának természetes és megérdemelt helye van a schengeni-övezeten belül, és ez a bizottság nem függgeszti fel tevékenységét mindaddig, amíg az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus meg nem szűnik, amíg Románia nem zárkózik fel a Schengen-tagállamok sorába' - mondta Juncker, hozzátéve ugyanakkor, hogy amennyiben az igazságügyi törvények jelenlegi formájukban maradnak, a schengeni-övezetről folyó tárgyalások is másként vetődnek fel.

"Ha a romániai törvények abban a formában maradnak, ahogy azokat a parlament elfogadta, akkor másként folynak majd a tárgyalások az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusról és a schengeni-övezethez való csatlakozásról. Várjuk az alkotmánybíróság döntését, és ha minden úgy zajlik, ahogy kell, akkor Romániának helyet kell biztosítanunk a schengeni-övezetben, mert a romániaiak nem érdemlik meg, hogy másodrendű állampolgárokként bánjanak velük' - jelentette ki az EB elnöke.

A közös sajtóértekezleten Juncker azon véleményének adott hangot, hogy a jogállamiság helyzete rengeteget javult az utóbbi időben Romániában, és hangsúlyozta, Brüsszel nem fogja elfogadni az esetleges visszalépéseket. A bizottság elnöke ugyanakkor hozzátette, bízik a román igazságszolgáltatási rendszerben, ahogyan abban is, hogy mielőbb rendezni tudják a vitás kérdéseket.

Johannis: ez az ügyet magaménak érzem

A sajtótájékoztatón a román államfő leszögezte, ő maga is kész harcolni a bírói függetlenség megőrzéséért, és úgy véli, hogy ez sikerülni fog, és végül olyan törvényeket fogadnak el, amelyek teljes mértékben megfelelnek minden kritériumnak. „A romániai igazságszolgáltatás függetlensége sérthetetlen, ezt az ügyet teljes mértékben magaménak érzem, és mindent meg fogok tenni, amit csak egy elnök megtehet, hogy független is maradjon” – jelentette ki Johannis.

„Nagy problémánk van az igazságügyi törvényekkel és a büntető törvénykönyvekkel Romániában, és ezt Romániában kell megoldanunk. Hiába várunk arra, hogy megoldással jöjjön valaki külföldről. A megoldás nálunk van” – mondta Johannis.  Hozzátette: a kérdéses jogszabályok ügyében középúton tartanak, ugyanis már a második törvényt küldte vissza az Alkotmánybíróság a szükséges javítások beiktatása végett. 

„Ez a folyamat eltart még egy darabig, én természetesen arra számítok, hogy a végeredményként olyan törvények szülessenek, amelyek szem előtt tartják az Alkotmánybíróság döntéseit és az egész törvényi keretet jobbá teszik, ugyanakkor viszont megőrzik, garantálják és megerősítik az igazságszolgáltatás függetlenségét és megkönnyítik a bíráskodás folyamatát Romániában” – mondta az elnök. 

Az Európai Bizottság és Jean-Claude Juncker elnök a „kezdetektől” támogatta Románia schengeni övezetbe való felvételét. „Nem abból indulok ki, hogy ezen törvények módosítása az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) megszüntetését vagy a Schengen-ügyet bonyolítaná, amely amúgy még mindig tisztázatlan, és engedjék meg, hogy hangsúlyozzam, a bizottság és Juncker elnök a kezdetektől támogatta Románia schengeni övezetbe való felvételét, és ezt értékelem” – nyilatkozta Johannis. 

Megemlítette a 2015-ös találkozóját az EB elnökével, amikor „Juncker elnök azt mondta, hogy szerinte fokozatosan kellene megszüntetni az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust az aktuális bizottság mandátumának lejártáig”. „Értékelem, hogy világosan és szigorúan kitartott ezen célkitűzés mellett” – mondta az államfő. 

Az előzmények

Az Európai Bizottság az előző héten nyilatkozatot adott ki, melyben aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt, és azt javasolta a román parlamentnek, hogy vizsgálja felül a cselekvési tervet, és törekedjen széles körű megállapodásra az igazságügyi reformot illetően.

Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos Románia számára, mivel több uniós tagállam is ettől tette függővé felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.