Korodi Attila, az RMDSZ képviselője az Európai Néppárt csoportjának nevében arról kérdezte Petro Poroshenko ukrán államelnököt szerdán Strasbourgban, hogy miért szorítják vissza Ukrajnában az anyenyelven való oktatást, amikor számos intézmény, civil szervezet és szomszédos ország kifogásolta az új oktatási törvényt.

„Csak azért, hogy a nemzeti kisebbségek jobban beszéljék a hivatalos nyelvét, egy állam nem folyamodhat olyan kényszerítő eszközközhöz, mint amelyeket az ukrán oktatási rendszer megreformálása céljából megszavazott törvénytervezet foglal magában” – fogalmazott szerdán Korodi Attila, az RMDSZ Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja. Úgy véli, Poroshenko elnök téved, amikor azt állítja, hogy a kisebbségek csak az ukrán nyelven zajló oktatás révén tanulhatják meg az ország nyelvét.

„Meggyőződésem, hogy az ukrán nyelvet nem csak meg lehet tanítani a nemzeti közösségeknek, hanem meg is lehet velük szerettetni úgy, hogy nem számolják fel az anyanyelven történő oktatást, hanem kisebbségeknek szánt tantervet dolgoznak ki a tanítására” – mutatott rá Korodi a Közgyűlés ülésén, amely az ukrán államelnököt hallgatta meg. A meghallgatást követően a jelenlevők kérdéseket fogalmaztak meg Ukrajnával kapcsolatos aktuális témakörökben. 

Korodi Attila az Európai Néppárt csoportjának nevében arról kérdezte Poroshenkot, hogy milyen megfontolásból szorítják vissza Ukrajnában az anyanyelven történő oktatást, amikor nemzetközi és európai intézmények, valamint civil szervezetek, illetve a szomszédos országok is határozottan figyelmeztették rá, hogy ez nemzetközi egyezményeknek mond ellent, és alapvető emberi jogokat csorbít.

Poroshenko úgy értékelte, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek az állam nyelvét csak az ukrán nyelven való tanítás révén tudják elsajátítani, és így képes biztosítani azt, hogy ne szenvedjenek hátrányt az állam nyelvének ismeretének hiánya miatt.

Emellett Korodi a Közgyűlés tegnapi ülésén arról kérdezte Thorbjørn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy milyen intézkedéseket tervez a Tanács foganatosítani annak érdekében, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a kisebbségek jogait és biztosítsák az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférést.

A főtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordít az ukrán helyzetre, és ennek érdekében személyesen találkozik az ukrán hatóságok képviselőivel, az ukrán tanügyminiszterrel és szoros kapcsolatot ápol a Velencei Bizottság képviselőivel is, akik jelenleg vizsgálják az oktatási törvényt. Korodi Attilának megfogalmazott válaszában Jagland kifejtette azt is, hogy számos nemzetközi jogi keret és eszköz létezik, amelyek mentén az Európai Tanács fel tud lépni az Ukrajnában élő kisebbségek jogainak betartásáért.

Magyar és román kezdeményezésre sürgősségi eljárásban tárgyalja az ET az ukrán helyzetet

Szeptember 13-án az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, az ET Parlamenti Közgyűlésének tagja megkereséssel fordult a Közgyűlés román delegációjának vezetőségéhez, amelyben javasolta, hogy a román delegáció kezdeményezésére a Parlamenti Közgyűlés sürgősségi eljárásban tárgyalja, és határozatban tiltakozzon az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által megszavazott új oktatási törvény ellen. 

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a román és magyar delegációk közös kezdeményezésére október 12-én sürgősségi eljárásban tárgyalja az ukrajnai helyzetet. Mind a román, mind a magyar delegációk azt képviselik holnap, hogy a Közgyűlés határozottan lépjen fel az ukrán kisebbségi oktatási rendszert ért döntések ellen.