Egyértelmű, hogy kisebbségi kérdésekben sok eredményt most nem lehet elérni – mondta a Maszolnak Korodi Attila képviselőházi frakvióvezető. A politikust az anyanyelv-használati küszöb csökkentése parlamenti elutasításának tanulságairól kérdeztük.

Pénteken sajtótájékoztatót tartottak a választókerületükben az RMDSZ képviselői, szenátorai az anyanyelv-használati küszöb csökkentésének képviselőházi elutasításáról. Mi volt a cél a sajtótájékoztatók összehangolásával?

Van számos olyan helyi vonzata a törvénynek és az azt értelmező környezetnek, ami miatt minden megyében, fontosabb településen jobban lehetett ismertetni így a folyamatot és a törvény lényegét, illetve azt, hogy mi vitt rá bennünket egy ilyen fajta jogi kodifikációra.

Ezeken a sajtótájékoztatókon elhangzott, hogy nem csak az ellenzék, de a kormánypártok sem voltak még csak tárgyalni sem hajlandók a kérdésről az RMDSZ-szel. Ezek szerint még a 15 százalékos küszöbre vonatkozó kompromisszumról sem akartak hallani?

Szeptemberig ez egy nyitott kérdés volt, és hajlandóak voltak tágyalni az akkortól beindult magyarellenes médiakampányig. Utána elzárkóztak ettől, úgy érezték, hogy vállalhatatlan ez számukra.

A PSD hozzáállásáról korábban azt nyilatkozta a Maszolnak: "Ezt az emlékezetünkbe véssük". Ez mit jelent? Esetleg az RMDSZ sem támogat majd bizonyos kormánypárti kezdeményezéseket?

Amikor a felek együtt egy adott témában megállapodnak, akkor figyelembe kell venniük, hogy mennyire vállalnak be egymás érdekében későbbi vagy korábbi döntések miatt lemondást. A kormánykoalícióval való együttműködés során akkor fogunk hozzárendelni szavazatokat a döntésekhez, amikor meggyőződünk az értelmükről, másként nem.

Felmerült-e a PSD-ALDE-vel kötött parlamenti együttműködési megállapodás felbontása?

Mivel a megállapodás a maga módján laza formátumú, és látva azt, hogy lehet értelmes, jó tartalmakat belevinni, ezért a szeptember végi állapot nehéz helyzetbe sodor bennünket, mert az optimistából visszaestünk egy pesszimizmushoz közeli állapotba. Éreztük az év elejétől, hogy kisebbségeket érintő kérdésekben nem lehet előrelépni 2018-ban, de ebben az évben még tehetünk valamit. Ez a helyzet orbitálisan megváltozott, ezért nem vagyunk ennyire optimisták már. A megállapodás még él, azt az ülésszak végén mondhatjuk fel, ha akarjuk, viszont egyértelmű, hogy kisebbségi kérdésekben sok eredményt most nem lehet elérni.

Mi jön ezután? Mikor érkezhet el az a pillanat, amikor a szenátus elé kerül a tervezet?

Két forgatókönyv van. Ha ismételten médiacirkusz lesz, akkor gyorsan lesöprik a szenátus asztaláról, de azt is gondolhatja a kormány, hogy ez normalizált állapotban vissza lehet térni az ügyre, amit most eltesz a fiókba. Az biztosan nem várható most – csak a politikai hangulat radikális változásával –, hogy érdemben, cikkelyről cikkelyre megvitassuka  törvényt, és kompromisszumos megoldást találjunk.