Jelkép értékű lett volna az anyanyelv-használati küszöb csökkentése

Maros megyében 7132 személyt érintett volna az anyanyelv-használati küszöb – képviselőház által elutasított – csökkentése mutattak rá a pénteki sajtótájékoztatójukon az RMDSZ Maros megyei képviselői és szenátorai.

Vass Levente képviselő közlése szerint Segesvár, Bátos, Faragó, Szásznádas, Ratosnya és Héjjasfalva magyar közösségei számára lett volna gesztus értékű lépés ahhoz, hogy jobban érezzék magukat, hogy saját városukban/községükben otthonosabban mozogjanak. Ez a szám Maros megye több mint 500 ezer lakosságához képest elenyésző és a többségi román ajkúakat nem érintette volna hátrányosan – hangsúlyozta a képviselő.

Az RMDSZ szerint tartalom nélküli mindaz, amit a kisebbségi jogokra vonatkozóan emlegetnek Romániában – emelte ki Csép Andrea, aki elmondta, a parlamentben nem bocsátották vitára a törvényjavaslatot, és még csak a párbeszéd kezdeményezésére sem a válaszoltak a román pártok, hanem magyarellenes retorikával tették még feszültebbé a hangulatot.

Császár Károly szakmai oldalról közelítette meg a kérdést. Arról beszélt, hogy Románia 2007-ben ratifikálta ugyan az európai kisebbségek nyelvi chartáját, de elmulasztotta törvénybe is építeni azt. Az Európa Tanács javasolta a 20 százalékos küszöb csökkentését – mondta. Emlékeztetett: az RMDSZ tervezete magában foglalta az anyanyelvhasználatot az intézményekben, a településnevek és az utcanevek kétnyelvűsítését, az anyakönyvi kivonatok anyanyelven történő kibocsátását, a közösségi szimbólumok használatát, illetve a törvény nyomon követésének hatékonyságát.

A továbbiakban az RMDSZ abban bízik, hogy a szenátusban a szakbizottságok érdemi tárgyalást folytatnak, nyitottak lesznek és pozitívan véleményezik a törvényjavaslatot.

Október 6-ról, az aradi vértanúkról, a hatalom és a nemzeti kisebbség közötti párbeszéd hiányának a következményeiről a 19. században beszélt Novák Zoltán Csaba, amelynek ma is fontos üzenete van, hiszen a mai hatalom sem hajlandó a párbeszédre. E napon még inkább aktuális a párbeszéd, Bécs nem csak a magyarokkal tagadta meg azt, de később a románokkal is, annak ellenére, hogy a forradalom és szabadságharc leverésében a románok Bécs mellé álltak, bíztak a párbeszédben – foglalta össze röviden a történelmi eseményeket és azok mai jelentőségét Novák.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?