banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Elvesztették abszolút többségüket a brit konzervatívok

Elvesztette abszolút többségét a kormányzó brit Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választásokon, sőt egyik parlamenti párt sem lesz képes önállóan abszolút parlamenti többségen alapuló kormányt alakítani.

A Konzervatív Párton belül máris elhangzott olyan vélemény, hogy Theresa May miniszterelnöknek „át kell gondolnia” pozícióját. A péntek reggelig beérkezett, csaknem végleges mandátummegoszlások alapján matematikailag lehetetlen, hogy a konzervatívok megszerezzék az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 képviselői helyet a 650 fős alsóházban. A BBC péntek reggel közölt modellszámításai szerint a Konzervatív Párt 318, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 262 alsóházi mandátumot szerezhetett a csütörtöki választáson.

A font péntek reggel 2 százalékos veszteségben járt a dollárral és az euróval szemben egyaránt.

A 2015-ben megválasztott előző alsóházban a konzervatívoknak 330, a Munkáspártnak 232 képviselője volt. A konzervatív frakció létszáma az előrehozott választások bejelentésének idején, április 18-án 17-tel haladta meg a többi alsóházi pártcsoport együttes létszámát. 

Az új alsóházban a többi párt összesített frakciólétszáma 14-gyel meghaladhatja a konzervatívokét, bár az észak-írországi unionista pártok hagyományosan a Konzervatív Párt szövetségesei. A legnagyobb ulsteri protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) várhatóan tíz képviselővel lesz jelen a londoni alsóházban, és ez elégséges lehet ahhoz, hogy a Konzervatív Pártot alkalmanként abszolút többséghez segítse egy-egy sarkalatos horderejű szavazáson.

Új helyzetet teremt a „függő” alsóház

Az eredménnyel mindazonáltal kialakult a brit politikai szótár meghatározása szerinti "hung Parliament", vagyis az olyan összetételű, "függő" alsóház, amelyben egyik párt sem szerzi meg a stabil önálló kormányzáshoz szükséges többséget. Ennek a helyzetnek nincsenek nagy hagyományai Nagy-Britanniában, ahol a II. világháború óta eltelt hét évtizedben kizárólag a Konzervatív Párt és a Munkáspárt miniszterelnökei váltogatták egymást a Downing Street 10. alatti rezidencián, a legtöbbször egypárti kormányok élén, az esetek zömében többé-kevésbé biztos alsóházi többséget tudva a hátuk mögött. Abban a néhány esetben, amikor ezt nem sikerült elérni, általában rövid időn belül újabb választás következett, bár a kettővel ezelőtti, 2010-es választások után létrejött konzervatív-liberális kormánykoalíció váratlanul stabilnak bizonyult, és kitöltötte ötéves mandátumát.

Gyors ütemben és folyamatosan fogyott el a konzervatívok előnye

A csütörtöki parlamenti választások eredménye éles kontrasztban áll a kampány elején közölt közvélemény-kutatásokkal, amelyek még toronymagas, 18-20 százalékpontos támogatottsági előnyt mutattak a konzervatívoknak a Munkáspárttal szemben. Az akkori számítások szerint ez elég lett volna ahhoz, hogy Theresa May a többi frakció létszámát 120-150 fővel meghaladó alsóházi konzervatív pártcsoporttal a háta mögött alakítson új kormányt. Ez a támogatottsági előny azonban folyamatosan és gyors ütemben szűkült, és május utolsó napján közölt felmérésében a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov már megjósolta, hogy a konzervatívok elveszíthetik abszolút többségüket.

Ugyancsak helytállónak bizonyult a választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárásának pillanatában közölt exit poll. A NOP/Ipsos MORI közvélemény-kutató konglomerátum által a BBC, az ITV és a Sky televíziós társaságok számára elvégzett felmérés, amely 144 szavazóhelyiségnél összesen 30 450 választó megkérdezésére alapult, szintén azt vetítette előre, hogy bár a konzervatívoké lesz a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt nem szerzett abszolút többséget.

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat - április 18-án jelentette be teljesen váratlanul a csütörtökre kiírt, előrehozott választásokat, elsősorban azzal az indokkal, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot az Európai Unióval. A kilépési tárgyalások a jelenlegi tervek szerint június 19-én kezdődnének, de ha Theresa May lemond, és addig nem sikerül új vezetőt találni a Konzervatív Párt és a kormány élére, ez az időpont bizonytalanná válhat.

Mayt pénteken lemondásra szólította fel Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője, mondván: a kormányfő a Konzervatív Párt abszolút többségével együtt a közbizalmat is elvesztette, és ennek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy távozzon. Anna Soubry, a Konzervatív Párt EU-párti csoportjának egyik vezető tagja is kijelentette, hogy Theresa Maynek „nyilvánvalóan át kell gondolnia pozícióját".

May első pénteki nyilatkozatában csak annyit mondott, hogy a Konzervatív Párté a legnagyobb frakció, és a párt kapta a legtöbb voksot, feladata pedig most a stabilitás időszakának megteremtése.

Theresa May nem kíván lemondani. A BBC kormányforrásokból származó péntek reggeli értesülése szerint Theresa May brit miniszterelnök nem kíván lemondani, annak ellenére sem, hogy az általa vezetett Konzervatív Párt elvesztette abszolút többségét az előző napi előrehozott parlamenti választásokon.

Kapcsolódók

Kimaradt?