Magyarország számára nem politikai, nem gazdasági, hanem erkölcsi kérdés kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, amely gyakorlatilag uniós csatlakozása óta sújtja az országot - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelben, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.

A kormányfő leszögezte, hogy a magyar államháztartás hiánya 2011-ben és 2012-ben is a 3 százalékos határérték alatt volt, és 2013-ban is alatta lesz.

"Szégyelljük természetesen, de az igazság az, hogy Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt van (...) én mindent megtettem, és a magyarok is megtettek az elmúlt három évben, hogy erről a szégyenpadról lekerüljünk" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, bízik abban, hogy "meggyőző bizonyítékok esetén" 2013-ban Magyarország kikerül az eljárás alól.

"Szeretnénk ettől a múlttól és a múlt árnyékától megszabadulni. Vissza akarunk térni a megbízható, kiszámítható és respektált országok körébe a költségvetési gazdálkodás szempontjából is" - hangsúlyozta.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy támogatja a minél szorosabb gazdasági együttműködést és koordinációt, mert szerinte az eurózónán belül nincs is más út a válság leküzdésére. Orbán Viktor egyúttal bejelentette: Magyarország március végén jelöli ki azt a menetrendet, amely szerint közeledni fog a bankunió egyes elemeihez.

A kormányfő brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak kezelni akarja a válságot, hanem fel akar készülni a válság utáni időkre. Megismételte, hogy az elmúlt két és fél év nem a megszorítások miatt volt nehéz a magyarok számára, mert a kormány nem megszorításokat alkalmazott, hanem az ország teljes átszervezésén és megújításán dolgozik.

Orbán : nem kell több hitel

Az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folyó tárgyalások állását firtató magyar újságírói kérdésre a miniszterelnök elmondta: elég régóta mennek már a tárgyalások, minden fél mindent tud egymásról, tisztázatlan körülmények nincsenek. Magyarország képes a piacról finanszírozni magát, az IMF-től pedig úgynevezett rugalmas hitelvonalat szeretett volna kapni, amely biztonsági hálóként szolgálhatott volna, de ezt egyelőre nem kapta meg.

"Többre nincs szükségünk. Hitel nem kell" - szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette, hogy az álláspontok nem közeledtek, de amíg az EU és az IMF nem utasítja el, addig Magyarország kérése érvényben marad.

A kormányfő elmondta, hogy egy éve abban állapodtak meg a bizottság elnökével, hogy egy év alatt megpróbálják rendezni a Magyarország és a bizottság között konfliktust okozó kérdéseket: a jegybank függetlenségével kapcsolatos aggályokat, a bírák nyugdíjazásával, valamint az adatvédelmi biztos hivatalának átalakításával kapcsolatos brüsszeli kifogásokat. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy volt olyan kérdés - a jegybanké -, amelyet sikerült viszonylag gyorsan rendezni, és voltak olyanok is, amelyekben Magyarország meg akarta védeni álláspontját, ezért az Európai Bíróságra bízta a döntést. A kormányfő megjegyezte, hogy ez "a véleménykülönbségek európai stílusú rendezésének útja".

"Nem minden ügyben tudtam megvédeni Magyarország álláspontját"

"Nem minden ügyben tudtam megvédeni Magyarország álláspontját" - mondta Orbán Viktor arra utalva, hogy az Európai Bíróság novemberben úgy döntött, sérti az uniós diszkrimináció tilalmának elvét az a törvény, amely azt írta elő, hogy a bíráknak 63 éves korukban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk. Egy év elteltével ki lehet jelenteni, hogy minden konfliktusos kérdést így vagy úgy, megegyezéssel, bírósági eljárással vagy döntéssel le lehetett vagy le lehet zárni - tette hozzá a kormányfő.

Mesterházy: Orbán mintha másik országban élne. Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor miniszterelnök úgy beszélt Brüsszelben, mintha nem Magyarországon, hanem egy másik országban élne. Az MSZP elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán azt mondta: szerinte a kormányfő osztogatásba kezd, ha megszűnik az ország elleni túlzottdeficit-eljárás. "Mintha elszakadt volna a cérna, mint hogyha nem ebben a világban élnének, mintha egy teljesen másik országból szereznék a tapasztalataikat, mint az átlag állampolgárok" - kommentálta a szocialista párt elnöke, hogy a kormányfő Brüsszelben sikertörténetnek nevezte a magyar gazdaság eredményeit. Mesterházy Attila szerint ezzel szemben Magyarországon 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra van szükség a növekedés beindításához, ugyanis a tavalyi recesszió után idén sem várható GDP-növekedés.

José Manuel Barroso üdvözölte, hogy a bírák nyugdíjazására vonatkozó törvénymódosító javaslat már a parlament előtt van, és emlékeztetett, hogy az adatvédelmi biztos hivatalának ügyében szintén az Európai Bíróságnak kell majd döntést hoznia.

Orbán: tisztességes bánásmódot kérünk

Orbán Viktor arról is fontosnak tartotta biztosítani José Manuel Barrosót, hogy a magyar nép európai tudattal, identitással és elkötelezettséggel rendelkezik, és a magyarok nem kérnek mást, csak tisztességes bánásmódot.

José Manuel Barroso elmondta: legutóbb tavaly áprilisban találkozott ilyen hivatalos formában Orbán Viktorral, azóta pedig sok minden történt. "Sikeresen működtünk együtt azokban a jogi kérdésekben, amelyek aggodalmat keltettek a bizottságban az uniós jog megsértése miatt. Örömmel tölt el, hogy lépésről lépésre, egyik ügyben a másik után találjuk meg a megoldást" - fogalmazott a bizottság elnöke. Bizonyos félreértések eloszlatása érdekében ki kell emelnie: a bizottságnak joga és kötelessége is biztosítani, hogy minden uniós intézmény és tagállam tiszteletben tartsa az uniós jogot. A kötelezettségszegési eljárás nem politikai támadás - jelentette ki Barroso.

"Olyanok vagyunk, mint egy futballbíró (...), még a világ legjobb játékosai sem tudnának jó meccset játszani jó bíró nélkül. Ebben a játékban a bizottság a bíró. Nem mi mondjuk meg, melyik csapat a jobb" - érzékeltette az Európa Bizottság szerepét a brüsszeli testület portugál vezetője.

Schulz: az EP többsége osztja a kohézió barátai országcsoport álláspontját Az Európai Parlament (EP) többsége osztja a kohézió barátaiként emlegetett országcsoport, köztük Magyarország álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az EU következő középtávú keretköltségvetésében meg kell őrizni az elmaradottabbak felzárkóztatását szolgáló pénzügyi forrásokat - mondta Martin Schulz, az EP elnöke, miután szerdán megbeszélést folytatott Brüsszelben Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Kettejük találkozóján az egyik fő téma a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés ügye volt. E kérdésnek az EU-tagországok első számú vezetői a jövő hét második felében már a második rendkívüli értekezletüket szentelik, miután tavaly novemberben nem sikerült megállapodniuk. Orbán Viktor a Schulzcal tartott találkozó után újságíróknak elmondta: az EP-elnök világossá tette számára, hogy "ő nem az az ember, aki hajlandó lenne aláírni olyan költségvetést, amelynek nincsenek valós alapjai". Ez a magyar kormányfő szerint nagyon fontos üzenet. Ő maga ígéretet tett Schulznak arra, hogy lehetőségeihez mérten mindent meg fog tenni a "világosan kijelölt, átlátható, és tisztességes módon megalapozott" uniós költségvetés érdekében. Martin Schulz a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy beszéltek Orbán Viktorral a magyarországi helyzetről. Mint mondta, ő maga tudomásul vette Thorbjorn Jaglandnak, az Európai Tanács (ET) főtitkárának az előző napon Magyarországgal kapcsolatban tett megállapításait. Jagland arról számolt be kedden Brüsszelben, hogy a magyar kormány kielégítő válaszokat adott az ET-nek az igazságszolgáltatási rendszer, illetve a médiaszabályozás terén javasolt változtatások tekintetében.

Kijelentette: tudja, hogy sok gazdasági intézkedés nehézséget okoz a magyarok számára, de rendezett költségvetés nélkül nincs bizalom, anélkül nincs befektetés, befektetés nélkül pedig nincs növekedés.

"Üdvözlendő a magyar kormány erőfeszítése és elkötelezettsége, hogy a hiányt jóval a GDP 3 százaléka alatt tartsa, de arra kértem a miniszterelnököt, hogy jobban figyeljen oda a kiigazítások minőségére" - fogalmazott José Manuel Barroso.