Növekszik az Európai Unióban lakók közül azoknak a száma, akik szerint az Európai Unióhoz (EU) tartozni jó dolog - közölte az Európai Parlament pénteken egy most kiadott uniós közvélemény-kutatás (Eurobarometer) eredményeit ismertetve.

A legutolsó, 2016 szeptemberében készült felméréshez képest ma négy százalékponttal többen, a megkérdezettek 57 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, s ez a szám újra megközelíti a pénzügyi válság előtti, 2007-es mutatókat.

Az Európai Parlament megbízásából készült kutatás szerint országonként mindazonáltal nagyok az eltérések. Magyarországon egy százalékponttal, 48 százalékra javult azok aránya, akik jó dolognak tartják az uniós tagságot, és ugyancsak ennyivel nőtt azok száma, akik szerint a tagság nem jó, de nem is rossz. Két százalékponttal csökkent a tagságot rossznak tartók aránya. Romániában 54 százalék azoknak az aránya, akik jó dolognak tartják az uniós tagságot.

Az adatok azt mutatják, hogy az emberek szerint a terrorizmus, a munkanélküliség és az adócsalás elleni küzdelem terén több uniós fellépés szükséges. A közelmúlt geopolitikai tendenciáira és eseményeire reagálva - az arab világon belüli egyensúlyvesztésre, Oroszország és Kína növekvő befolyására, Nagy-Britannia unióból való kilépésének tervére (Brexit) és Donald Trump amerikai elnökké választására - a nagy többség (Magyarországon is) előnyben részesítené a közös európai uniós választ az egyéni nemzeti lépésekkel szemben.

Az európaiak 43 százaléka érzi úgy, hogy uniós szinten "a hangja jobban hallható". Ez az arány 2007 óta a legmagasabb a mostani mérésben, 6 százalékponttal nőtt 2016-hoz képest. Ezzel szemben tízből 6 európai gondolja úgy, hogy véleménye számít a hazájában, ami 10 százalékponttal több a 2016-ban mért adathoz képest. 

A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak döntő többsége szerint a társadalmi osztályok közötti különbségek jelentősek. Egyharmaduk kételkedik abban, hogy a gazdasági bizonytalanságnak egyhamar vége lesz.

A kutatás a gazdasági várakozásokra is kitér. Eszerint Magyarországon a derűlátók és a pesszimisták aránya egyaránt magasabb az uniós átlagnál. A válaszadóknak uniós szinten 30, magyar viszonylatban 33 százaléka véli úgy, hogy a válság még hosszú évekig tart, de az uniós 22 százaléknál nagyobb arányban gondolják úgy a magyarok - a megkérdezettek 23 százaléka - hogy már megkezdődött a visszatérés a növekedéshez.