Tíz évvel Románia csatlakozását követően az ország lakosságának sorában visszaesett, de az uniós átlag fölötti maradt a bizalom az Európai Unióban. Legalábbis ez derül ki a legfrisebb Eurobarométer felmérésből.

2007 tavaszán, Románia uniós csatlakozásának esztendejében a felmérések azt mutatták, hogy a lakosság 65 százaléka jelentős mértékben bízik az Európai Unióban. Eközben a régebbi tagállamok sorában a lakosságnak átlagosan 55 százaléka mondott igent az unióra. Ez utóbbi szám viszont jelentős emelkedést jelentett ahhoz képest, hogy egy évvel korábban az uniós országok lakosságának még csak 42 százaléka volt elégedett az EU-val.

A legfrissebb felmérés szerint viszont Romániában az unió népszerűsége 10 százalékkal esett vissza egy évtized alatt. Jelenleg a lakosságnak csupán 52 százaléka bízik az – egyelőre még – 28 tagország szövetségében. Ezzel az arányszámmal Románia még mindig az élvonalhoz tartozik, hiszen uniós szinten a bizalom az EU-ban jelenleg mindössze 36 százalékos.

A román lakosság Európában a legderűlátóbbnak mutatkozik az Európai Unió jövőjét illetően is. A csatlakozás pillanatában ugyan Romániában még 75 százalék jósolt nagy jövőt az uniónak – a régebbi tagállamoknál ez a szám csak 69 százalékos volt –, mostanra ez a részarány viszont már 67 százalékra csökkent, de ez még mindig jóval magasabb az 50 százalékos jelenlegi uniós átlagnál.

Hisznek a célokban

Érdekes módon Romániában a nemzeti intézményekbe vetett bizalom eltérő módon alakult, mint a többi uniós tagállamnál. Az utóbbi tíz év során a tagállamokban átlagosan 43 százalékról 32 százalékra esett vissza a bizalom a nemzeti parlamentekben, Romániában viszont ez 19 százalékról 22 százalékra nőtt. Ami természetesen még mindig igen alacsony szám. A nemzeti kormányok esetében Romániában a tíz évvel ezelőtti 19 százalék helyett jelenleg a lakosság 29 százaléka szavaz bizalmat a kabinetnek, miközben Európában a bizalom 41 százalékról 31 százalékra esett vissza ebben az időszakban.

De Romániában mindig igen sokan bíznak az Európai Unió kijelölt célkitűzéseiben, prioritásaiban is. Gazdasági és monetáris szinten például a lakosság 55 százaléka tartja jelenősnek e célokat, ugyanakkor a szabad közlekedést, munkavállalást, letelepedést, tanulást pedig 77 százaléka tekinti igen fontosnak.

66 százalék európai állampolgárnak vallja magát

Egyébként Romániában a megkérdezettek kétharmada vallja magát európai állampolgárnak, háromötödének pedig meggyőződése, hogy minden bizonnyal valóra válnak a 2020-ra szóló európai stratégiai célkitűzései a szabad munkaerő-foglalkoztatás terén.

Három romániai közül kettő abban bízik, hogy az Európai Unió világviszonylatban is hallatni tudja hangját, képes lesz érvényesíteni akaratát, ugyanennyien vallják magukat a közös európai külpolitika hívének.

A mintacsoport 38 százaléka szerint az Európai Unió legfontosabb értékeit az emberi jogok jelentik, 32 százalék a demokráciát nevezte meg, 27 százalék pedig a béke fenntartását.

A romániai lakosság 23 százaléka úgy véli, hogy az európai népek közötti szövetséget a földrajzi közelség, nevezetesen az Európához való tartozás határozza meg, 18 százalék az európai értékeket, a jogállam tiszteletben tartásának közös vonását és a szegényebb régiókkal való szolidaritást határozta meg, 17 százalék pedig az egészségügyi, az oktatási és a nyugdíjrendszer közös vonásaira tippelt.