Eurobarométer: még jó lépésnek tartjuk az EU-csatlakozást

Az EU tagállamainak lakóinak jó a véleményük az Európai Unióról, de az államszövetség jövőét illetően már inkább borúlátóak. A romániaiak több mint fele továbbra is jó lépésnek tartja az EU-csatlakozást – derül ki a szeptember 3.  és október 20. között készült Eurobarométer-felméréséből.

A 28 tagállamban megkérdezettek 69 százalékának pozitív vagy semleges véleménye van az Európai Unióról – Romániában erre a kérdésre 78 százalék válaszolt ugyanígy. Uniós szinten 71 százalék gondolja úgy, hogy az országokat és lakosaikat sokkal több közös vonás fűzi össze, mint amennyi elválasztja őket, 53 százaléknak pedig meggyőződése, hogy országának jót tett az uniós csatlakozás.

Igaz, ez két százalékos visszaesést jelent 2015-höz képest, ám ez az arány uniós szinten 2009 óta lényegileg alig változott. E mutató esetében azonban igen nagyok a különbségek az egyes tagországok között: Írországban eléri a 71 százalékot, Görögországban viszont alig 31 százalékos. A romániai mintacsoport tagjainak 53 százaléka véli pozitívnak az ország uniós csatlakozását, ami az uniós átlagnak felel meg.

Uniós szinten 60 százalék egyenesen úgy tartja, országa csak nyert a tagságból. Ez valamelyes növekedést jelent, hiszen 2009-ben még csak 59 százalék vélekedett így. Romániában ez az arányszám még jobb, mivel 64 százalék véli előnyösnek az Európai Unióhoz való csatlakozást. Az igennel válaszolók 44 százaléka elsősorban a munkavállalás növekvő lehetőségében látja a tagság előnyét.

Borúlátó románok

Uniós szinten a mintacsoport tagjainak 50 százaléka a demokráciában és a szabadságban látja az uniós tagság legnagyobb előnyét. A közös uniós valutát, az eurót már kevesebben vélik jó döntésnek, alig 33 százalék tartja az uniós identitás egyik azonosító jelének az új pénznem bevezetését – ez 2015-höz képest 6 százalékos visszaesést jelent. Csakhogy ezzel a véleménnyel az euróövezet országainak lakosai értenek a legkevésbé egyet.

Románia lakosság alig derűlátóbb: mindössze 34 százaléka mondott igent az euróra – ez pedig kilenc százalékos csökkenést jelent 2015-höz képest. Az Európai Unió lakosságának csaknem a fele, 46 százaléka szerint a szociális rendszerek összehangolása növelné az állampolgárok uniós tagság fölött érzett büszkeségét.

Igen sokan úgy vélik azonban, hogy az emberek szava immár nem számít sem az Európai Unió szintjén, sem pedig saját országukban. Igaz, 53 százalék állítja, hogy szava számít saját országában, de ez a szám viszont 10 százalékkal kevesebb, mint volt 2015-ben. A románok ennél sokkal pesszimistábbak: csupán 38 százalék tartja úgy, hogy véleménye számít az uniós szintjén, és mindössze 32 százalék állítja, hogy meghallgatásra talál Romániában.

Nem hisznek a jövőben

Az Európai Unió jövőjét illetően már jóval nagyobb a borúlátás: a tagállamok lakosságának 54 százalékának meggyőződése, hogy dolgok rossz irányba haladnak, ami 13 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, 58 százalék pedig úgy véli, saját országa is rossz irányba halad. Igaz, a romániai mintacsoport még nem látja ennyire tragikusnak a helyzetet, a megkérdezettek 42 százaléka hiszi, hogy az Európai Unióban jó irányba fordultak a dolgok, 60 százalék pedig Románia esetében tartja ugyanezt.

Az Európai Unió intézményeit illetően a megkérdezettek 44 százaléka semlegesen nyilatkozott az Európai Parlamentről, Romániában pedig 46 százalék volt ezen az állásponton. 2015-ben azonban még 61 százalék viszonyult semlegesen az uniós törvényhozáshoz, 38 százalék pedig pozitívnak értékelte a testület munkáját, ami jóval meghaladja az unós szinten mért 25 százalékot.

Az igen érdekes adat, hogy a 28 tagállam lakosai közül mindössze 60 százalék hallott az Európai Parlamentről, ráadásul csupán 32 százalék ismerte nagyjából a törvényhozási testület munkáját.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?