Gyökeres változást tartanak szükségesnek a magyarságpolitikában az MSZP kezdeményezésére tárgyaló ellenzéki szervezetek. Hétfői egyeztetésükön kinyilvánították, hogy szerzett jogokat nem vennének vissza, ám a határon túliak szavazati jogával kapcsolatos kérdéseket "tisztáznák".

Szabó Vilmos MSZP-s országgyűlési képviselő újságíróknak elmondta: a résztvevők - a szocialista párt, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt - egyetértettek, hogy alapvető változások kellenek a magyarságpolitikában, mert az Orbán-kormány azt hatalmi céljainak rendeli alá, és konfliktusokat gerjeszt a külhoni közösségekben. Ugyanakkor az új nemzetstratégia kidolgozása nem jelenthet kritika nélküli visszatérést a 2010 előtti időszak kormányzati politikájához - tette hozzá.

Az ellenzéki szervezetek szerint a belpolitikai küzdelmeket nem szabad kivinni a határon túlra, a külhoni magyar szervezetek versengésébe pedig nem szabad Magyarországról beavatkozni. Ehelyett a magyar kormánynak egyenjogú partneri viszont kell kialakítania a külhoni magyarság legitim, megválasztott képviselőivel - hangoztatta Szabó Vilmos.

A szocialista képviselő elmondta: szerzett jogokat nem vennének el a határon túliaktól, azonban "a legellentmondásosabb kérdéseket", például a magyarországi választásokon való részvételüket "tisztázni" kell.

Debreczeni József, a DK alelnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: pártjának meggyőződése, hogy - miközben a megszerzett állampolgárság megvonása fel sem vetődhet - a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők választójogát a választási rendszer egészével együtt felül kell vizsgálni. Nem helyes, ha "ügydöntő" szerepük van a magyarországi választás kimenetelében azoknak, akik nem itt élnek - fejtette ki. Hozzátette: elképzelhető megoldás, hogy listás szavazati jog helyett a határon túli magyarságnak néhány képviselője legyen az Országgyűlésben.

Konkrétumokról azonban nem állapodtak meg, és a DK-s politikus azt is hangsúlyozta: ez a nézetkülönbség nem lehet akadálya az ellenzék választási együttműködésének.

Gyurcsány Ferenc DK-elnök pártja szombati kongresszusán azt mondta: nem ért egyet azzal, hogy az MSZP vezetése a közelmúltban elnézést kért a határon túli magyaroktól a szocialistáknak a 2004. december 5-ei, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson képviselt álláspontjéért. Az MTI kérdésére Debreczeni József és Szabó Vilmos is arról beszélt, hogy bár különbözőképp ítélik meg a múltban történteket, ez nem került szóba az egyeztetésen.

Az MSZP kezdeményezte ellenzéki megbeszélések január elején indultak közjogi kérdések megtárgyalásával. Azóta gazdasági és oktatáspolitikai ügyekről is egyeztettek már. A nemzetpolitika után hétfő délután külpolitikai kérdésekről kezdődik eszmecsere, kedden pedig a foglalkoztatáspolitikai programok összehangolásába fog a négy szervezet. Az MSZP 19 témát javasolt a várhatóan március végéig tartó tárgyalássorozatra, amelytől az LMP és a 4K! távol maradt, az Együtt 2014 pedig csak közjogi kérdésekről egyeztet.