Az uniós tagállamok nem kötelesek humanitárius vízumot kiadni az EU-n kívüli országok azon állampolgárainak, akik azért szeretnének a területükre belépni, hogy ott menekültstátust kérjenek, a nemzeti jog alapján azonban ezt szabadon megtehetik - mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az ügy előzménye, hogy a belga hatóságok októberben elutasították egy olyan szíriai család a vízumkérelmét, amelynek tagjai legális úton szeretnének eljutni Aleppóból Belgiumba, hogy ott menedékkérelmet nyújthassanak be. A szírek egy namuri családnál laknának, amely már jelezte, hogy fogadnák őket.

Egy belga bíróság később úgy döntött, hogy az illetékes szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, az államnak pedig a további késedelem minden napja után 4000 eurót kell kifizetnie a négytagú családnak. Ezt Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár „őrültségnek” nevezte, és közölte, fellebbezni fognak.

Yesss! Gewonnen! pic.twitter.com/OgMFW6F1Oe

— Theo Francken (@FranckenTheo) March 7, 2017

Keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy az uniós jog csupán a tagállamok területén való átutazásra vagy tartózkodásra szolgáló, legfeljebb 90 napos időtartamra szóló vízumok kiadásának eljárásait és kiadásának feltételeit határozza meg, a jogalkotók eddig nem fogadtak el olyan szabályt, amely a humanitárius célú beutazásra vonatkozna. Következésképpen, mivel a kérdéses helyzetre nem az uniós jog az irányadó, a szíriai család kérelmei egyedül a nemzeti jog hatálya alá tartoznak - hangsúlyozta közleményében az Európai Unió Bírósága.

Paolo Mengozzi uniós főtanácsnok februárban úgy vélekedett, hogy humanitárius vízumot kell kiadni a harmadik országok nemzetközi védelemre váró állampolgárainak, amennyiben indokoltan vélelmezhető, hogy annak megtagadása esetén kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak lennének kitéve.

Egyesek arra számítottak, hogy a bíróság megerősíti majd a főtanácsnoki állásfoglalást, az pedig "az Európai Unió egészét megrengetheti", akkor ugyanis a bírálók szerint ezen vízum és egy repülőjegy birtokában bárki szabadon beutazhatott volna az általa választott tagország területére. A szakjogászok egy része úgy vélte, hogy a főtanácsnok indítványa jogilag ugyan helyes, politikailag viszont elhibázott, mivel az EU nincs felkészülve a következményekre, egy esetleges újabb menekültáradatra.

A most is alkalmazott, előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagállamok bíróságai az előttük folyamatban lévő jogvitában a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az uniós bíróság elé. Az uniós testület azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata marad, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.