Winkler Gyula: dominóeffektusa lehet az EU-ban a brexitnek

Ha kilép az Európai Unióból, az nemcsak az EU-nak, de Nagy-Britanniának is érvágás lehet – jelentette ki a Maszolnak Winkler Gyula. Az RMDSZ-es EP-képviselő ugyanakkor arra tippel, hogy a csütörtöki népszavazáson a bentmaradás-pártiak lesznek többségben. Ha mégsem, akkor a Nagy-Britanniában legálisan munkát vállalóknak nincs mitől tartaniuk.

Ha kilépnek a britek az Európai Unióból, mit jelent ez a saját országuknak?

Képlékeny helyzetben vagyunk, a  brexit-, illetve a bentmaradás-párti tábor mérete közel van egymáshoz, nyilvánvalóan az érdekek is különböző szemszögek szerint alakulnak. Az elmúlt években kialakult egy EU-szkeptikus vagy EU-ellenes hangulat náluk, ami véleményem szerint nem tényekre, hanem inkább benyomásokra alapul – elsősorban a UKIP (Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja) a globalizáció és gazdasági válságát minden hátrányát és nehézségét az EU-s tagságra próbálják rávarrni.

Azt bizonygatják, hogy a migránsok, bevándorlók lopják el a munkahelyeket, bár ez nem igaz, a brit gazdaság nem is tudna működni a bevándorló munkaerő nélkül – egyébként ne feledjük, hogy mi magunk is migránsok, bevándorlók vagyunk az ő szemszögükből.

Olyan hangulat uralkodik a szigetország lakosságának egy részében, hogy már nem is figyelnek az észérvekre. Például arra, hogy hátrányba kerülnek a gazdasági növekedés, a pénzpiacok és pénzügyi ágazat tekintetében, ha EU-n kívülivé válnak. A pénznemük egy brexit után óriási ingadozással jár, az EU-hoz viszonyított árfolyama meggyengül, és nem tudni, hogy a kilengések milyen szintűek lesznek. Ne feledjük ugyanakkor a pár millió brit állampolgárt, aki ma a tagállamokban dolgozik és él – mi történik velük? A több százezer európai állampolgár helyzete, aki a briteknél dolgozik teljesen legálisan, szintén kérdéses. Aki a kilépés mellett van, meg van vezetve és nem hajlandó a mérlegelésre, az illuzórikus szuverenitást tartja fontosnak, és nem veszi figyelembe, hogy mit jelent a tagság, a kereskedelmi egyezmények, amiből kilépne.

Hogyan érezné meg a kilépés hatását az EU többi része? Mit jelent például a román gazdaságnak, ha a következő években néhány százezer ember visszavándorol?

Azonnali következményektől nem kell tartani, ez egy folyamat. Adott pillanatban azonban ki kell majd alakítaniuk az új szabályokat. Kilépésre eleve nem létezik szabály, hiszen azokat most kell megírni, ha sor kerülne rá, és akkor Nagy-Britanniának mint független, EU-n kívüli országnak meg kell majd alkotnia a bevándorlásról, munkavállalásról szóló új törvényeket. Azok, akik munkaszerződéssel, legálisan tartózkodnak ott, stabil helyzetben maradnak, nem lesznek kitéve kilakoltatásnak, kitoloncolásnak stb. Azokkal szemben viszont, akik nem hivatalosan tartózkodnak ott, elképzelhetően intézkedéseket foganatosítanak majd.

David Cameron brit miniszterelnök 2013. január 23-án bejelentette, hogy amennyiben a Konzervatív Párt marad kormányon a 2015-ös parlamenti választás után is, akkor legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról. Addig is a kormányfő újra akarja tárgyalni nemzetközi partnereivel az állam EU-hoz fűződő viszonyrendszerét. A miniszterelnök így próbálta kifogni a szelet az egyre népszerűbb euroszkeptikus Függetlenségi Párt (UKIP) vitorláiból. Miután meglepetésre megnyerte a választást, 2016 januárjában meg is kezdte a tárgyalásokat. Az Európai Tanáccsal február 18–19-én folytatott megbeszélést Az EU többi tagországának vezetője elfogadta Cameron reformjavaslatait, melyek értelmében 4–7 évig az Egyesült Királyságban csökkenthetik az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó egyes juttatásokat, a családi pótlékot pedig 2020-tól bármely EU-tagországban csökkenthetik a korábban érkezettek gyermekei esetében is.Cameron szerint az Egyesült Királyság soha sem lesz sem az eurózóna, sem a schengeni térség, sem valamiféle EU-hadsereg tagja, és nem kell a németek és a franciák által szorgalmazott szorosabb politikai integrációban vagy leendő szuperállamban sem részt vennie. 2016. február 20-án közölte, hogy az év június 23-án tartják a népszavazást. (Forrás: Wikipédia)

Ha a britek kilépnek, megerősödhetnek az EU-ellenes hangok, több ország is követheti a példájukat. Látja ennek veszélyét?

Ez a legnagyobb probléma. A gazdasági válság után megfordult a hangulat a tagállamokban, felszínre kerültek, erőre kaptak az EU-ellenes hangok, és vannak tagállamok, ahol olyan szinten állnak, hogy szinte azonnali hatása lesz egy brexitnek. Dániában például – mondja egy EP-képviselő barátom, volt gazdasági miniszter – már másnap napirarendre kerülhet az országában a kilépés. És ez csak egy példa a sokból.

A brexit Skócia függetlensége szempontjából is hozhat változást. Azt olvasni például, hogy a skótok éppen azért szavaznak majd a kilépésre, hogy újra elővehessék a britekkel szembeni függetlenség kérdését. Mit gondol erről?

Elemzéseket olvasva inkább azt látom, hogy Skóciában semmiképpen nem kerekedik fölül a kilépés melletti hang, és éppen az lesz nagy fesztültségforrás a szigetországban, hogy a régiók eltérően szavaznak majd. Aggasztónak tartom, hogy a brexit vagy a bentmaradás mellett szavazás esetén is maradnak feszültségek: ha bent maradnak, az Európa Tanácsnak elő kell terjesztenie a David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyalt reformcsomagot, amiben sok intézkedés van a vendégmunkásokról is. Ez egy olyan törvénycsomag lesz, ami nagyon élénk vitákat gerjeszt majd.

Mit tippel, mi lesz a népszavazás eredménye?

Nagyon szorosan, de az EU-ban való bentmaradásra szavaznak az én tippem szerint, egy 54-46, 53-47 százalékos eredményekkel. Ebben persze benne van az én kívánságom is, és most nagyon szeretném, ha igazam volna.

(Címlapillusztráció: poundsterlinglive.com)

Kapcsolódók

Kimaradt?