Nagyszerű dolognak nevezte a diákmozgalmakat pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor magyar miniszterelnök, de szerinte mindenkinek meg kell őriznie a tisztánlátását. A kormányfő reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket.

A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, minden diákmozgalomnak megvan a természetrajza. Ezt ő is ismeri, hiszen ilyen szervezésében ő is részt vett 1982-ben. A diákmozgalmakban életérzések adódnak össze, jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, "ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk" - mondta a kormányfő.

A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog - folytatta Orbán, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra. Mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen. A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, "a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor manipulálják őket".

Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa. Az 1982-es megmozdulásukat felidézve azt mondta, "ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor - szemben a kommunistákkal - nem érdemes erőltetni a dolgokat".

Orbán szerint a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogyan jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer leegyszerűsítése mellett döntött.

Lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna. "Mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik". A miniszterelnök kiemelte, nem akarták eladósítani a fiatalokat. Fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után az állam azonnal kiváltotta volna azoknak, akik a közszférában helyezkednek el, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt - ismételte meg.