A szórványban élő magyarság fogyott leginkább 2001 óta Szlovákiában, a magyarság arányának legalacsonyabb mértékű csökkenése pedig azokon a településeken mutatkozott meg, ahol még lehet tömbmagyarságról beszélni - derült ki a 2011-es népszámlálás eredményeinek településekre lebontott kimutatásából, amelyet a napokban hozott nyilvánosságra a pozsonyi Statisztikai Hivatal (SÚSR).

Az adatokból kiderült, hogy két várost leszámítva Szlovákia minden olyan településén, ahol élnek magyarok, 2001  óta csökkent a magyarság aránya. Ezzel egyidejűleg - egy város kivételével - mindenütt nem csupán a magyarság aránya, de lélekszáma tekintetében is csökkenés volt tapasztalható.

Azokon a felvidéki településeken ahol a magyarság aránya meghaladja az 50 százalékot, átlagban 5-10 százalék körüli aránycsökkenést mutatott ki a 2011-es népszámlálás. Az ennél alacsonyabb arányú magyar lakossággal rendelkező településeken viszont ennél rendszerint jóval nagyobb mértékben csökkent a magyarság aránya. Azokban a városokban, ahol kisebbségben van a magyarság, szinte kivétel nélkül 20 százalék feletti volt az arány csökkenése.

Gyurgyík László szociológus a szórványmagyarság nagyobb arányú csökkenését sajnálatos, ugyanakkor nem meglepő jelenségnek tartja. Az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: úgy véli, a jelenség legfőbb oka, hogy azokon a településeken, ahol alacsonyabb a magyarság aránya, nincsenek meg azok az intézmények, amelyek elősegíthetnék a magyarság megmaradását. Rámutatott: minél kisebb egy adott településen egy adott kisebbség aránya, annak képviselői annál kevésbé vállalják fel nemzeti hovatartozásukat. Hozzátette: éppen ezeken a településeken a leggyakoribbak a vegyes házasságok is, amelyek terén a tapasztalat azt mutatja, hogy az azokban születő gyermekek nagy része már nem fogja magyarnak vallani magát.

A Statisztikai Hivatal szerint a magyarság aránya csak két kelet szlovákiai kisvárosban, az ukrán határ mellett lévő Tiszacsernyőn (60,1 százalékról 62,3 százalékra) valamint Nagykaposon (57 százalékról 59,6 százalékra) emelkedett. Ez utóbbi az egyetlen felvidéki város ahol számbelileg is (közel félszáz fővel) több lett a magyar.

{loadposition otp}A 2011-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 363 olyan település van, amely lakosságának több mint fele vallja magát magyarnak. Ugyanakkor már nincs olyan város vagy község a felvidéken, amelynek lakossága színmagyar lenne. Az utolsó ilyen települést 1991-ben mutatták ki a statisztikusok, ez a csallóközi Bögellő volt, amelynek 351 lakosa közül ma 95 százalék tartja magát magyarnak.

Aktuális adatok szerint Szlovákiában a rimaszombati járásban lévő Jénén élnek a legnagyobb arányban (97,2 százalék azaz 205 személy) magyarok, a legnagyobb lélekszámú magyarságot magának tudó város pedig Révkomárom 22 452 fővel (53,9 százalék).

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent.

Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma is, akik Szlovákiában magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011-ben 508 714-en (9,4 százalék) tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572929-en (10,7 százalék) vallották magukat magyar anyanyelvűnek.