A német parlament népirtásnak minősítette az örmények elleni mészárlást

A német parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette csütörtökön az Oszmán Birodalomban végrehajtott örményellenes mészárlásokat, amelyek kezdete 101 évvel ezelőtt volt.

A kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - és az ellenzéki Zöldek közös indítványát a képviselők egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el.

A határozatban az is szerepel, hogy Németország vállalja történelmi felelősségét az egykori Német Császárság "szégyenletes" mulasztásáért, azért, hogy nem tett semmit a keresztény örmények tervszerű üldöztetésének és megsemmisítésének megakadályozásáért.

A határozatban és a szavazást megelőző vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása is, amelyben viszont van felelősségge a mai Törökországnak. A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira.

A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa "példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és bizony a népirtások" 20. századi történetét. 

A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak - az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének - "szégyenletes szerepe" volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit "ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért.

A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést. A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, "a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet" kifejeződése is - áll a határozatban.

Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, s nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől. Mint ismert, Németországban 3 milliósra becsült török közösség él, ugyanakkor Berlin nagyon számít Ankara együttműködésére a menekültválság enyhítésében.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?