Három éve lobog Budafok-Tétény polgármesteri hivatalán a székely zászló, amelyet a szolidaritás jeleként tűztek ki, miután a székely autonómiatörekvésre válaszul két magyarlakta romániai megyében megtiltották a zászló elhelyezését - idézte fel Szabolcs Attila polgármester pénteken az MTI-nek a 2013-as történéseket.

Értékelése szerint az azóta eltelt időszakban, ha kis lépésekkel is, de előrehaladást értek el az erdélyi magyarság jogaiban. 

Elmondta: három évvel ezelőtt a kerület polgármestereként politikustársaival felhívással fordult a magyarországi településekhez, hogy kövessék példájukat. A kezdeményezés sikeres volt, információi szerint azóta csaknem 600 település tűzte ki a székely zászlót, és nagyon sok magánember, civil szervezet, illetve több egyházi oktatási intézmény is hasonlóan tett. 

Örömét fejezte ki, hogy Kövér László házelnök intézkedése nyomán az Országgyűlés épületére is kikerült a székely lobogó. 

Mint mondta, nem gondolták előre, hogy felhívásuknak ilyen visszhangja lesz. Szabolcs Attila kitért arra is, hogy szerte a világban több helyen szintén kitűzték a székely zászlót és példaként a melbourne-i magyar házat említette.

Fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi közvélemény is tudomást szerzett erről a kérdésről, illetve a határon túli magyarság autonómiatörekvéseiről.

Szólt arról, hogy a közelmúltban a Maros megyei bíróság kimondta: a székely zászló nem reklámzászló, és bár Romániában állami, önkormányzati épületeken nem loboghat, magánemberek vagy civil szervezetek kitűzhetik. 

Sikerként könyvelte el azt is, hogy a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázs vezetésével március 10-ét a székely szabadság napjává nyilvánította. Tavaly az erre a napra meghirdetett felvonulást előbb betiltották, de a bíróság úgy döntött, meg lehet tartani. Így idén március 10-én ismét megrendezik és előzetesen legalább 40 ezer résztvevővel számolnak a szervezők - mondta Szabolcs Attila. 

Problémaként említette ugyanakkor, hogy a székely zászlót a nagyváradi bíróság korábban reklámzászlónak minősítette; ez az ügy az Európai Bíróságon folytatódik.

Ezzel együtt, ha kis lépésekkel, de haladnak afelé, hogy az Erdélyben, Székelyföldön élők megélhessék magyarságukat, és azokat a jogokat, amelyeket még a gyulafehérvári nyilatkozatban a román kormány is elismert, gyakorolhassák - összegzett Szabolcs Attila.