Orbán: elfogadhatatlan lenne a magyarok kilökése Schengenből

Elfogadhatatlannak tart Orbán Viktor magyar miniszterelnök minden olyan szerveződést, amely "kilökné" a magyarokat a szabad európai mozgás lehetőségéből.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: néhány európai uniós ország - leginkább az alapítók - le akarja választani magáról a közép-európai országokat, ahonnan a migránsok érkeztek az EU-ba.

"Teljesen elfogadhatatlan magyar szempontból bármilyen szerveződés, amely ki akarná lökni a magyarokat a szabad mozgás lehetőségéből, hiszen mi voltunk az egyetlenek a schengeni tagállamok közül, akik valóban megvédték Schengen, tehát a szabad mozgás övezetének külső határát" - hangsúlyozta. 

Megalapították a Schengen barátai nevű kört

Emlékeztetett: a visegrádi együttműködés tagállamai - Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia - csütörtökön Prágában megállapodtak, hogy szervezetten lépnek fel a saját mozgási szabadságuk megvédése érdekében, és ezért megalapították a Schengen barátai nevű kört. A többi uniós tagállamot pedig arra szólítják fel, hogy csatlakozzanak hozzá.

Szijjártó: elfogadhatatlan a "mini-Schengen" ötlete. Szijjártó Péter szerint elfogadhatatlan az úgynevezett "mini-Schengen" ötlete, mert azok az országok maradnának ki belőle, amelyek "erőnek erejével" próbálnak megfelelni a schengeni övezet előírásainak. A magyar külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán pénteken azt mondta: ha igazak az ezzel kapcsolatos sajtóhírek, akkor azok az országok - a Benelux államok, Németország, Ausztria, esetleg Franciaország - hoznának létre egy "miniközösséget", amelyek arra biztatták az embereket, hogy a schengeni szabályok semmibevételével menjenek oda. Azok az országok pedig, amelyek "erőnek erejével" próbálnak megfelelni a schengeni zóna előírásainak, kimaradnának belőle. Közölte: Görögország jelenleg nem felel meg az Európai Unió határőrizeti kötelezettségének. Valóban nehéz megfelelni a schengeni zóna előírásainak, ha naponta "6-10 ezer illegális bevándorló" érkezik egy több ezer kilométeres tengeri határon - tette hozzá -, de nem lehetetlen feladat, ezért a görögöknek kérniük kellene az EU segítségét a határok védelméhez. Úgy fogalmazott: ha nem teszik, reális az a veszély, hogy "a schengeni zóna déli határa Görögország déli határáról Görögország északi határára" kerül át, mert azzal, hogy Macedónia megerősítette a határőrizetet, és nem engedi be a gazdasági bevándorlókat, szigorúbb lett az ellenőrzés a görög-macedón határon, mint az "igazi" schengeni határon. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Macedónia nem EU-tagként megmutatja, fontosnak gondolja "Európa és az Európai Unió védelmét", azonban a legjobb megoldásnak továbbra is azt tartaná, ha az unió igazi, déli határát védenék egy EU-s erő létrehozásával.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordult a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztása miatt, a miniszterelnök jelezte: e lépés nem szimbolikus, hanem érdemi, "hatályon kívül akarjuk helyeztetni" a bírósággal a kvótákról szóló döntést, amely Magyarország szerint ellentétes az EU-s jogszabályokkal.

"Nem mondhatják meg nekünk Brüsszelben, hogy kikkel éljünk együtt", senkinek nem lehet hatalma Brüsszelben arra, hogy ide telepítsen olyan embereket, "akikkel mi nem akarunk együtt élni" - közölte a kormányfő. A betelepítési kvóta kockázatairól indított kormányzati tájékoztató kampányt azzal magyarázta, hogy a kabinetnek meg kell próbálnia összerendezni a fontos információkat és tájékoztatnia kell az embereket.

Szerinte a világ politikai szereplőinek azon kell dolgozniuk, hogy akik elmenekültek otthonról, visszatérhessenek oda. Ezért rendezni kell a szíriai helyzetet, majd mindenkit, aki onnan jött, vissza kell vinni oda, és meg kell kezdeniük annak a világnak az újjáépítését.

Nem végeztethetjük el Törökországgal a mi saját munkánkat

A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, "nem koldulhatunk biztonságot" - fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.

Olyan uniós-török megállapodás azonban nem jöhet létre - folytatta -, amely alapján Törökországból százezerszám szállítanának be Európába újabb migránsokat, majd őket kötelező erővel szétosztanák az EU tagállamai között. "Volt ilyen gondolat, ezt a gondolatot meg kellett fékezni, ez szerintem lekerült a napirendről, de a kísérletek újra és újra fellobbannak" - mondta, megjegyezve, hogy most is van olyan európai tanácskozás, amelyen ezt a kérdést próbálják "újrarendezni". A miniszterelnök szavai szerint az "egy őrült gondolat", hogy az európai élet akkor lesz "boldog, fényes, kívánatos", ha milliószám engednek be migránsokat.

Azt, hogy az Európai Bizottság nyilvántartásba vett egy Magyarországgal szembeni polgári kezdeményezést, a kormányfő bosszúnak minősítette. Szerinte arról van szó, hogy a "népvándorlás" kezelésének magyar és közép-európai módszere sikeres, és a nyugati országokban élők is inkább ezt támogatják. "És vannak Európában vezetők, üzleti körök, emberi jogi aktivisták, akik dühösek a magyarokra, hogy - szemben az ő ideológiájukkal - bebizonyították: igenis lehetséges demokratikus módon, az európai emberek akaratával egyező módon megvédeni ezt a kontinenst" - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország ki fogja védeni ezt a bosszút.

Ismét 'sorosozott' egy sort

Azt is mondta, hogy "Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben", balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont "nemzetek nélkül nincs Európa".

Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy "nyílik az olló" az európai emberek és a vezetők akarata között, ami egy demokráciaprobléma. "Nem lehet szembemenni az emberekkel" - hangsúlyozta, a liberális helyett pedig egy "ismét demokratikus korszakot" sürgetett Európában.

A rádióinterjúban szóba kerültek a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások is, amelyekről a miniszterelnök megjegyezte: időközben az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött Ázsia tekintélyes térségeivel, és ezek érinteni fogják a Magyarországon termelő cégek nemzetközi versenyképességét is. Most szerinte ezeket az amerikai-ázsiai megállapodásokat kell elemezni.

Végül az oktatásra kitérve a kormányfő arról beszélt, hogy a munkaalapú gazdaságnak a híve, ahogyan annak is, hogy össze kell kapcsolni az oktatást a gazdasággal. A jó minőségű, életszerű oktatás erősíti az ország gazdasági teljesítményét - hangsúlyozta.

Kapcsolódók

Kimaradt?