A Föld jövője dől el a párizsi klímacsúcson - jelentette ki Francois Hollande francia államfő hétfőn a Párizs környéki Le Bourget-ban az ENSZ 21. klímakonferenciáját megnyitó beszédében.

Arra kérte a nyitónapon megjelent mintegy 150 állam- és kormányfőt, hogy ne okozzanak csalódást a rendezvény által keltett "hatalmas remények" után. A francia köztársasági elnök "történelminek" nevezte a konferenciát és arra szólított fel, hogy a készülő globális klímavédelmi egyezmény "egyetemes és kötelező érvényű legyen".

Az Egyesült Államok részéről John Kerry külügyminiszter a konferencia előtt már előzetesen jelezte, hogy hazája nem szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást aláírni. "A legnagyobb kihívás, hogy a versenyalapú globalizációról áttérjünk az együttműködésen alapuló globalizációra. Az Észak és Dél, az ember és a természet közötti partnerségre. Párizs ehhez nyújt kivételes alkalmat" - fogalmazott a francia elnök. "December 12-én megállapodásra kell jutni Párizsban" - hangsúlyozta.

Álláspontja szerint egy "jó és nagy megállapodás" három feltételen múlik. Először is hiteles feladatokat kell felvázolni ahhoz, hogy a légkör felmelegedése 2, sőt 1,5 fok alatt tartható legyen. Másrészt "szolidáris választ kell adni az éghajlati kihívásra", harmadrészt pedig egyetlen állam sem vonhatja ki magát a saját kötelezettségvállalásai alól, még akkor sem, ha a fejlődési igényeiket is figyelembe vesszük - részletezte Francois Hollande.

"A falhoz érkeztünk"

"A fejlett országoknak vállalniuk kell a történelmi felelősséget, ők azok, amelyek éveken át a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátották ki. A feltörekvő országoknak fel kell gyorsítaniuk az energetikai átmenetet, a fejlődő országokat pedig támogatni kell a klímahatásokhoz való alkalmazkodásban" - mutatott rá Francois Hollande. 

"A jóérzés, a szándéknyilatkozatok nem lesznek elegendők. Határvonalhoz értünk, Párizsnak egy alapvető átalakulás kezdetének kell lennie" - hívta fel a figyelmet a francia elnök, aki szerint a világ békéje forog kockán, mert a "felmelegedés konfliktusokat hordoz magában ... olyan migrációkat okozhat, amelyek több menekültet indítanak útnak, mint a háborúk".

Ezzel párhuzamosan a francia elnök szerint megvan annak a veszélye, hogy az államok nem tudják a lakosságuk alapvető igényeit kielégíteni az éhínség, a vidék exodusa vagy az összecsapások kockázata mellett, azért, hogy az emberek olyan, egyre ritkább javakhoz jussanak, mint például az ivóvíz. "Néhány nap alatt néhány évszázadról fogunk dönteni. A legnagyobb veszély nem az, hogy a célunk nem elég ambiciózus, és hogy azt nem érjük el, hanem az, hogy túl kicsiny és hogy elérjük" - mondta Francois Hollande. "A falhoz értünk. Ez a fal az önzéseinkből, a félelmeinkből, a belenyugvásainkból épült" - vélte a francia államfő. 

Negyvenezer résztvevő, háromezer újságíró

A nyitónapon Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és a vendéglátó Francois Hollande francia államfő mellett 150 ország állam- vagy kormányfője van jelen, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár. Áder János magyar köztársasági elnök is részt vesz és felszólal a nyitónapon.

"A világ két szörnyű fenyegetettséggel néz szembe, a terrorizmussal és a klímaváltozással" - mondta Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszter, a 2014-es limai klímakonferencia elnöke, mielőtt átadta az elnökséget Laurent Fabius francia külügyminiszternek.

A Párizstól északra található Le Bourget kisváros repülőterénél kialakított pavilonvárosban december 11-ig tart a rendezvény, amelyen 40 ezren, köztük 3 ezer újságíró vesz részt. A helyszínt mintegy 2800 rendőr és katona biztosítja.

Az államfők plenáris ülése egyperces megemlékezéssel kezdődött a november 13-i párizsi merényletek 130 áldozatára.  Vasárnap több állam- és kormányfő felkereste a támadások valamelyik helyszínét. Barack Obama amerikai elnök a Bataclan koncertterem előtt hajtott főt, hasonlóan Michelle Bachelet chilei elnökhöz és Abe Sindzo japán miniszterelnökhöz.