A német kormány nem kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint a berlini vezetés a német menekültügy történetének legnagyobb szabású szigorítására, a menedékkérők jogosultságainak szűkítésére, kötelességeik bővítésére készül. Ugyanakkor az új szabályok kidolgozását irányító belügyminisztérium szóvivője pénteken összefüggésbe hozta a terveket a Németország által szorgalmazott kvótarendszerrel.

A tárcaközi egyeztetésen lévő reformról pénteken több lap kiemelte, hogy a jövőben nem kaphatnak szállást és ellátást mindazon menedékkérők, akiknek ügyében nem Németország az illetékes a dublini szabályok alapján, kivéve, ha önként átvállalja a menekültügyi eljárás lefolytatását. Ez egyelőre a szíriai menedékkérőkre vonatkozik. A többi menedékkérő csak arra kaphat támogatást, hogy visszautazzon az ügyében illetékes uniós tagországba.

A kormány nem kommentál előkészületben lévő törvényjavaslatokat - mondta a belügyminisztérium szóvivője, Johannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón. Ugyanakkor megjegyezte: Németország régóta törekszik a menekültek országok közötti elosztására szolgáló, kötelező és állandó uniós rendszer megteremtésére. 

Amennyiben ez sikerül, szükség lesz "tagállami szintű irányító mechanizmusokra", és a reform említett eleme éppen erre a felismerésre épül - fejtette ki.

Ezeket célozza meg a reform:

• a menekültügyi eljárások és a védelemre nem szoruló menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását
• a menekültügyi rendszerbe belépésre irányuló "rossz ösztönző" elemek kiiktatását
• a menekült vagy más menedékjogi státust - és ezzel a hosszabb távú németországi tartózkodás kilátását - megszerző emberek minél gyorsabb integrációját

A belügyminisztérium szóvivője elmondta: a külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) augusztus végén nagyjából 190 ezer embert tartottak nyilván, akikkel szemben az ország elhagyását előíró határozat van érvényben, de többségük az úgynevezett befogadott státusban van, ami azt jelenti, hogy a hatóságok eltekintenek a határozat végrehajtásától. Az ország elhagyására ténylegesen kötelezett emberek száma így mintegy 52 ezer.

A kitoloncolásokkal kapcsolatban a tervezett reformot összefoglaló, több mint százoldalas dokumentumról beszámoló lapok kiemelik, hogy az új szabályok szerint a hatóságok nem közlik előre az intézkedés végrehajtásának időpontját, amivel azt akarják megelőzni, hogy az érintett eltűnjön. Egyebek mellet azt is tervezik, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát.

A kormány terve szerint az elutasított menedékkérőket nemcsak az ország elhagyására kötelezik, hanem valamennyi juttatásukat és munkavállalási lehetőségüket megszüntetik. Viszont a kérelem elbírálásáig a nem iskolaköteles menedékkérőknek kötelező lesz elfogadni a felajánlott munkalehetőséget, különben elveszítik az ellátási jogosultságukat.

A "rossz ösztönzők"

  Az úgynevezett "rossz ösztönzők" kiiktatását célozza, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a készpénzes juttatás arányát, és emelik a természetbeni juttatások arányát, a készpénzt pedig legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki. A javaslatok között szerepel az is, hogy a határvédelemért felelős szövetségi rendőrséget felruházzák azzal a hatáskörrel, hogy megvizsgálja és megállapítsa, jogosultak-e menedékkérelem benyújtására a határon ilyen szándékot jelző, németországi tartózkodásra más jogcímmel nem rendelkező emberek.

A belügyminisztérium irányításával formálódó terv szerint nemcsak a nyugat-balkáni térség három további államával -  Koszovóval, Albániával és Montenegróval -, hanem Ghánával és Szenegállal is bővítik az úgynevezett biztonságos származási országok körét, amelyek polgárainak zöme nem remélhet menekültstátust. A Balkánon most Szerbia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina tartozik ebbe a körbe.