El kell kerülni, hogy Görögország távozzon az euróövezetből – mondta kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Juncker hangsúlyozta, hogy most „a görög kormány térfelén pattog a labda”, Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében.

Vasárnap a görögországi népszavazáson a többség elutasította a hitelezők javaslatait a fenntartható gazdasági szerkezetet célzó reformokra. Kedd este Brüsszelben összeülnek az euróövezeti országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a nap folyamán várhatóan beérkező görög javaslatokat. Előtte, délután az övezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport tart ülést, és derűlátó vélekedések szerint ez a testület utána már döntési javaslattal fordulhat az este összeülő állam-, illetve kormányfőkhöz.

A leegyszerűsített válaszok tévútra visznek

Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel – amelyek meglehetősen elterjedtek a jómódúbb eurózónabeli országban –, miszerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adósságteherrel sújtott, ugyanakkor viszont a kemény megszorító intézkedéseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének az elnöke – aki korábban másfél évtizednél hosszabb ideig állt a luxemburgi kormány élén, valamint hosszú éveken át vezette az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek a testületét, az úgynevezett Eurócsoportot is – arról beszélt, hogy élettapasztalata azt súgja neki, a leegyszerűsített válaszok tévútra visznek.

A kedd esti eurózónacsúcsot illetően azonban az Európai Bizottság elnöke igyekezett hűteni az azonnali megegyezésre vonatkozó, felfűtött várakozásokat. Szerinte ha az eddigi, rendre eredménytelennek bizonyult próbálkozás után ezen az estén minden azonnal megoldódni látszana, „az megint csak leegyszerűsített megoldás lenne”.

Az igazság pillanata

Görögország számára most – amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimálisan szükséges készpénzellátását – a július 20-i dátum tekinthető „az igazság pillanatának”, mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal (az IMF-fel), hanem immár a „lélegeztető készüléket” biztosító Európai Központi Bankkal szemben.

Jean-Claude Juncker, miközben felemelte szavát a görögök eurózóna-tagságának lehetőség szerinti fenntartása mellett, bírálta azt, hogy Athénból a minap „terrorista” magatartással vádolták az uniót. Ezt a kifejezést az a Jánisz Varufákisz használta, aki aztán a hitelezői javaslatok elutasításához vezető – tehát Varufákisz álláspontját alátámasztó – népszavazás után sokak számára váratlanul lemondott pénzügyminiszteri tisztségéről. Széles körben elterjedt értelmezés szerint Varufákisz tárgyalási technikája és retorikája immár vállalhatatlan a hitelezőkkel megegyezésre törekvő Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök számára.

Megengedő nyilatkozatok

Közben a görög adósság egy részének elengedésében kompromisszumra késznek mutatkoztak kedd reggeli nyilatkozataikban egyes euróövezeti politikusok.

Az euróövezeti pénzügyminisztereknek meg kellene fontolniuk a görög adósság egy részének leírását, de csak abban az esetben, ha Görögország elkötelezi magát az ennek fejében megkövetelt gazdasági reformcsomag végrehajtása mellett – jelentette ki kedden Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter.

Egy megállapodás a görög adósság rendezéséről éppen úgy létfontosságú Görögország számára, mint az euróövezeti koherencia megőrzése szempontjából – fejtette ki Manuel Valls francia miniszterelnök az RTL rádiócsatornának adott interjúban. „Fontos megérteni, hogy döntő pillanathoz érkeztünk az Európai Unió történetében” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Franciaország szerint az euróövezet nem vállalhatja fel Görögország távozásának kockázatát, mégpedig sem gazdaságilag, sem pedig politikailag. Egy euróövezeti tag távozása a világgazdasági növekedést kockáztatná – mutatott rá. „Maga Európa a tét” – mondta.

A kialakult helyzet Görögországnak róható fel

Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter is annak a véleményének adott hangot a Corriere della Sera lapnak adott interjúban, hogy egy fenntartható reformprogram életbe léptetésével és az adósság részleges elengedésével lehet elkerülni Görögország euróövezeti kilépését. A görög népszavazás eredménye mindkét tárgyalófelet a megállapodásra, nem pedig a grexit egyengetésre kell, hogy ösztönözze.

Az olasz külügyminiszer ugyanakkor a lapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzet egyértelműen és kizárólag Görögországnak róható fel, mivel kormányai az elmúlt 15-20 évben nem tartották tiszteletben az euróövezeti szabályokat.

A nap folyamán rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából az Európai Unió azon tagállamainak állam-, illetve kormányfői, amelyek a közös pénzt, az eurót használják. Előtte a pénzügyminiszterek is találkoznak.