A MIT török titkosszolgálat megpróbált fegyvereket csempészni a szomszédos Szíriába, a Bassár el-Aszad elnök ellen harcoló felkelőknek – írta pénteken a Cumhuriyet című török ellenzéki napilap, amely fényképekkel és videóval támasztotta alá értesülését.

Egy török ellenzéki újság olyan gránátokról közölt fotókat, amelyeket tavaly januárban találtak egy teherautón Adana mellett, a szíriai határ közelében. Az államügyészség abban az időszakban több, fegyvereket szállító teherautót is feltartóztatott, és arra a megállapításra jutott, hogy a járművek Szíriába tartottak a MIT ügynökeinek kíséretében. A hivatalos bejelentések ezzel szemben arról szóltak, hogy a kamionokon humanitárius segélyszállítmányt visznek.

A Cumhuriyet honlapján látható egyik videó az államügyészség munkatársait mutatja az egyik kamion rakományának vizsgálatakor, amelynek során 2 ezer gránátot, valamint 80 ezer lövedéket találtak gyógyszerszállítmánynak álcázva. Az Anadolu török hírügynökség pénteki jelentése szerint az isztambuli ügyészi hivatal vizsgálatot indított a Cumhuriyet főszerkesztője ellen a terrorellenes törvény  vélhető megsértése miatt.

A török kormány támogatja a szíriai ellenzéket, és a szíriai elnök hatalmának megdöntését szeretné, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ennek eléréshez fegyvereket nem biztosít. A 12 millió lelkes törökországi kurd közösség által támogatott ellenzéki Népi Demokratikus Párt (HDP) elnöke, Selahattin Demirtas azonban azt veti a kormány szemére, hogy még az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezetet is ellátja fegyverrel.

Az adanai hatósági akció miatt nemrég felmentették állásukból az eljárásban érintett államügyészeket és katonákat, közülük néhányat bíróság elé is állították. Az ankarai vezetés azzal vádolja őket, hogy az Egyesült Államokban száműzetésben élő befolyásos iszlám hitszónok, Fethullah Gülen mozgalmának megbízásából próbálták meg a török államot mint a terroristák segítőjét pellengérre állítani. Ankara szerint Gülen megpróbál egy párhuzamos államot kiépíteni, és a kormány hatalmának megdöntésére törekszik. Az egykor Recep Tayyip Erdogan török elnök szövetségesének számító hitszónok visszautasítja ezeket a vádakat.

Törökországban június 7-én tartanak parlamenti választásokat. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kétharmados többséget szeretne szerezni, amellyel  keresztülvihetné az alkotmány módosítását, és így bevezethetné az elnöki rendszert. A mérleg nyelve a HDP lehet, amelynek ha sikerül átugrania a törvényhozásba jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt, akkor kizárt az AKP kétharmados többsége.

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet pénteken kiadott közleményében bírálta, hogy a választások közeledtével Törökországban a „megfélemlítés légköre” érezhető, és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartására, valamint a békés demonstrálók üldözésének befejezésére szólította fel a török kormányt.