Együttműködési megállapodást írtak alá az Együtt 2014 választói mozgalom létrehozói pénteken Budapesten.

Az október 23-án meghirdetett együttműködés alapelveit rögzítő dokumentumot Juhász Péter, a Milla Egyesület elnöke, Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület vezetője, valamint Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szignálta.

Bajnai Gordon azt mondta: nyitott, széles együttműködést terveznek, és várják a csatlakozni kívánó szervezeteket. Ehhez a politikai szervezeteknek három feltételt támasztottak: hogy érdemi szavazói támogatást és tudást hozzanak, hogy egyetértsenek az együttműködés most lefektetett elvi és erkölcsi alapelveivel - közte a Milla március 15-én ismertetett 12 pontjával -, illetve hogy a későbbiekben, egy hosszabb folyamat során sikeresen egyeztessék programjukat. A kritériumok részleteit a következő hetekben dolgozzák ki.

A volt kormányfő egy kérdésre közölte: lehetségesnek tartja, hogy ők keresnek majd meg szervezeteket, amelyeket szívesen látnának a választói mozgalomban, de még nem döntöttek erről, így az LMP megkereséséről sem.

Mesterházy: a bizonytalan, liberális szavazók megnyerése lehet az új mozgalom célja. Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke az M1 Ma reggel című műsorában pénteken azt mondta: a Milla, a Szolidaritás és Bajnai Gordon Haza és Haladás Egyesületének október 23-án bejelentett kezdeményezése akkor lesz sikeres, ha új szavazókkal tudja bővíteni az ellenzék táborát, kiegészítve a szocialista párt ma 1 millió 300 ezres szimpatizánsi körét. Szerinte versenyhelyzetet az eredményezne a baloldalon, ha az új szervezet ehelyett a demokratikus ellenzéki pártok jelenlegi szavazóbázisát próbálná újraosztani. Mesterházy Attila ugyanakkor hangsúlyozta, az MSZP-nek is célja, hogy minél több ma még bizonytalan szavazó támogatását megszerezze, ezért folytatják a programalkotást és az országjárást. Mesterházy Attila a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt emelte ki, hogy a szocialisták programalapú együttműködésre készülnek az új választói mozgalommal "és mindenki mással" a demokratikus oldalon. De kitért arra is, tisztázni kell, a Milla Egyesület elnöke mit ért azon, hogy az MSZP-nek meg kell újulnia az együttműködéshez és le kell zárnia az elmúlt húsz évet, illetve azt is, hogy az új választói mozgalomnak célja-e a párttá alakulás, mert Juhász Péter szerinte erre is utalt.

Kónya Péter azt mondta, további szervezetek csatlakozásához a három alapító konszenzusa lesz szükséges, ugyanakkor tárgyalásokat külön-külön is folytathatnak velük.

A választói mozgalomról szólva kifejtette: nincs vezetője, egyenrangú felek alkotják, a mozgósítás azonban az első időszakban az országos szervezettel hármuk közül egyedüliként rendelkező Szolidaritás feladata lesz.

Kérdésre válaszolva mindhárman megerősítették: részletesen elszámolnak a hozzájuk érkező felajánlásokkal, a Milla és a Haza és Haladás Egyesület azonban még bejegyzés alatt áll, így nem fogadhat el támogatást. A volt miniszterelnök elmondta, addig is meghívásoknak tesznek eleget, országjárásának benzinköltségét pedig maga állja. Ezután "mikrotámogatásokat" kérnek támogatóiktól.

Juhász Péter az MSZP-ről alkotott véleményét firtató kérdésre azt mondta, fenntartja, hogy a szocialista kormányzás alatt elkövetett hibák hozzájárultak a kétharmados Fidesz-többség kialakulásához, a jövőbeni együttműködéshez azonban az önvizsgálat mellett a programok harmonizálása is szükséges. "Ha erre nyitott bármely párt, én nyitott vagyok az együttműködésre" - jelentette ki.

Ezzel kapcsolatban Kónya Péter elmondta: tanulmányozzák a szocialisták gazdaságpolitikai programját, és szívesen konzultálnak arról az MSZP-vel.

Juhász Péter a Milla október 23-ai tüntetéséről azt mondta: a kormányzati becslésekben szereplő 20 ezres tömegnél lényegesen többen voltak, reálisabbnak tartja a külföldi sajtóban megjelenő, 80-100 ezer résztvevőről szóló beszámolókat.

Nagy eredményként értékelte, hogy az Együtt 2014 Facebook-oldalát két nap elteltével már húszezren követik.

A pénteken aláírt megállapodás küldetésnyilatkozata szerint az országot gyengévé teszi az ezredforduló óta létező megosztottság, a korábban létező közmegegyezés felbomlása. A dokumentum alapján ez és az ebből következő rossz kormányzás az oka annak, hogy Magyarország utat vesztett és mély válságba jutott.

A nyilatkozat összefogást tart szükségesnek a kormány leváltása, a rezsim lebontása és a politikai korszakváltás érdekében. Közös nevezőként említi a nemzeti közösséget, a magántulajdon tiszteletét és a szolidaritást, a jogállamiságot, továbbá az Európa iránti elkötelezettséget.