Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője reméli, hogy a következő Európai Bizottság rugalmasabb lesz, a biztosok nemcsak ellenőrzői, felügyelői szerepet töltenek majd be, hanem útmutatást és eligazítást is biztosítanának.

"A következő három hét prioritása az Európai Parlamentben a biztos-jelöltek meghallgatása. Szigorú meghallgatásokra lehet számítani, az EP-szakbizottságai pedig kiemelten figyelik, hogy a jelöltek mennyire veszik figyelembe az Európai Parlament által megfogalmazott politikai prioritásokat, amelyeket egyébként Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is felvállalt" – fogalmazott Winkler Gyula pénteken, Kolozsváron, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület által szervezett gazdasági konferencián.

Winkler Gyula kifejtette, hogy Juncker innovatív struktúrát javasolt a biztosok tekintetében, akik alelnökök vezette csapatokban fognak dolgozni. "Ez jó hír is lehet, amennyiben az új Európai Bizottság erőteljesebb politikai karaktert kap, és rugalmasabbnak bizonyul, mint a Barroso által vezetett Bizottság. Ezzel egy időben biztosoknak arra is gondjuk kell legyen, hogy a tagállamok eligazítást, útmutatást kapjanak, ne csak az európai szabályok formai és szakmai elvárásainak betartását kérjék számon tőlük. Ha ez így történik, a nehezebb helyzetben levő tagállamoknak is javulhat a teljesítménye. Ez Romániára is érvényes, hiszen 2014-2020 között 23 milliárd euró áll az ország rendelkezésére a Kohéziós Alapból, és ugye Románia úgy kezdte ezt a költségvetési ciklust, hogy utolsó helyen volt a kohéziós alapokból felhasznált források tekintetében" – mondta el Winkler Gyula. Az EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az új Európai Bizottság csak formálisan alakul át, az új szuper-biztosok nehezítik a különböző szakterületeken dolgozó biztosok munkáját, akkor az EU gondjai nem megoldódnak, hanem elmélyülnek. A jelenlevőket tájékoztatta a Románia és EB által augusztusban aláírt Partnerségi Egyezményről, amely a lehívható európai alapokat is tartalmazza.

"Három prioritásra kell az üzleti szférának odafigyelnie. Jelentős európai alapok lesznek elérhetőek az energetikai ágazatra és az energiahatékonyság növelését célzó tevékenységekre, majd a vidékfejlesztés és mezőgazdaság, harmadrészt pedig úgy a szállítási, mint a digitális és kommunikációs infrastruktúra fejlesztésére" – hívta fel a figyelmet. Több mint háromszáz operatív programot kell az Európai Bizottságnak jóváhagynia, többek között a román kormány által javasoltakat is, várhatóan év végére tudják meghirdetni az első pályázati kiírásokat.