Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő 354 relítéltnek adott amnesztiát hétfőn a ramadán böjti hónapot záró íd al-fitr alkalmából. További okkal szolgált az alkotmányos monarchia megdöntéséhez vezető 1952. július 23-i katonai hatalomátvétel 62. évfordulója.

Elhagyhatták börtöneiket azok az életfogytiglani szabadságvesztésüket töltő foglyok, akik július 23-ig legalább tizenöt évet rács mögött töltöttek, kifizették a rájuk kirótt pénzbírságot, és fogságuk alatti magaviseletük nem hagyott maga után kívánnivalót. A hatóságok a szabadlábra helyezetteket további öt évig rendőri felügyelet alá helyezték. A kevésbé súlyos vétségekért elítéltek azzal a feltétellel részesültek amnesztiában, ha július 23-ig letöltötték büntetésük felét, s amennyiben a letöltött idő meghaladja a hat hónapot.

A világhálón megjelentek olyan videók, amelyeken a börtönökből kiözönlő, kopaszra nyírt foglyok láthatóak, amint leborulnak és megcsókolják a földet. Az al-Jóm asz-Szábe című egyiptomi napilap internetes kiadásának híradása szerint a belügyminisztérium büntetés-végrehajtási részlege ünnepséget rendezett a kiszabadulók számára. Mohamed Ráteb, a belügyminiszter illetékes tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy mindez összhangban van a büntetés-végrehajtási részleg politikájával, amely a rabok megfelelő ellátására kiemelt hangsúlyt helyez, különös tekintettel a foglyok és hozzátartozóik szociális igényeire a nemzeti és vallási ünnepek alatt.

Az egyiptomi börtönöknek hagyományosan rossz a híre az ott uralkodó állapotok miatt. Nemzetközi emberi jogi szervezetek szemtanúk beszámolóira hivatkozva rendszeresen adnak ki jelentéseket a foglyok által elszenvedett bántalmazásokról. Az egyiptomi belügyminiszter PR-tanácsadója mindazonáltal a hónap elején úgy fogalmazott, hogy az ország börtönei „olyanok, mintha szállodák lennének", a rabok szisztematikus kínzásáról és megerőszakolásáról szóló híreket pedig hazugságoknak nyilvánította.

A hatóságok az iszlamista Mohamed Murszi elnök tavaly nyári megbuktatása után átfogó terrorellenes hadjáratot indítottak, amelynek keretein belül több tízezer iszlamista - és világi ellenzéki - került fogságba. Az egyiptomi kormány a radikálisok első számú toborzóhelyének számító mecsetekben különböző megszorítások révén próbálja megakadályozni a szélsőséges eszmék terjedését, ezek közé tartozik a nem központilag hitelesített engedéllyel rendelkező hitszónokok kiszűrése és a prédikációk szövegének egységesítése.

Az íd al-fitr ünnep reggeli imáját Egyiptomban a szabad ég alatt gyülekezve végzik el, s ezt idén - az elmúlt három év sokszor erőszakba fulladt tömegtüntetéseiből okulva - szigorú biztonsági előkészületek előzték meg, az ország vallási ügyekért felelős szervei pedig különös gondossággal válogatták meg az áhítatot vezető imámokat.

Ennek ellenére Kairóban és Alexandriában is több helyen összecsapások történtek a biztonsági erők és a Murszi-hívek között. Egyes internetes hírportálok arról adtak hírt, hogy a délelőtti órákban három ember vesztette életét, s fotókat is közöltek az állítólagos áldozatokról. Mind az egészségügyi, mind pedig a belügyminisztérium cáfolta a halálos áldozatokról szóló híreket.