banner_iN7jIpst_CA_webbanner_970x250.gif
banner_dRprRixD_CA_webbanner_728x90.gif
banner_Uh7uQhAd_CA_webbanner_300x250.gif

Újabb szankciók mellett döntött az EU az ukrán válság kapcsán

Kibővíti az Európai Unió azok és azon vállalatok, jogi személyek körét, akik és amelyek büntetőintézkedésekkel sújthatók az ukrán válság miatt - derült ki az állam-, illetve kormányfők rendkívüli csúcstalálkozóján szerda éjjel elfogadott zárónyilatkozatból. Az új büntetőintézkedések minden olyan személyt vagy szervezetet sújthatnak - Oroszországban is -, akik vagy amelyek pénzügyileg támogatják Ukrajna területi egységének, szuverenitásának és függetlenségének megsértését.

A csúcs résztvevői felkérték a szakminiszterek tanácsát, hogy a hónap végéig készítse el az ehhez szükséges jogszabályokat, valamint állítsa össze az új szankciókkal sújtandó személyek és vállalatok vagy szervezetek listáját. Emellett az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács azt is kéri a miniszterektől, fontolják meg annak lehetőségét, hogy olyanokat is szankciókkal sújtsanak, akik anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtanak azoknak az orosz döntéshozóknak, akik felelősek a Krím elcsatolásáért és Kelet-Ukrajna destabilizálásáért.

A szankcióval sújthatók körének kiszélesítése mellett az Európai Tanács az Európai Bizottságot is felszólítja, hogy minden esetet külön megvizsgálva függessze fel a kétoldalú és regionális megállapodások alapján uniós támogatásban részesülő oroszországi projekteket azok kivételével, amelyek a konkrét határ menti együttműködést vagy a civil szférát támogatják. Az Európai Tanács szerda éjjel arról is döntött, hogy megkéri az Európai Beruházási Bankot (EIB), függessze fel új oroszországi projektek finanszírozásának jóváhagyását, a tagállamok pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgató tanácsában is koordinálják majd lépéseiket, hogy a pénzintézet ne finanszírozzon új oroszországi beruházásokat. Az állam-, illetve kormányfők emlékeztettek, hogy zajlik a mélyreható, átfogó gazdasági szankciók előkészítése, és ha a helyzet úgy kívánja, bármikor hajlandóak újra asztalhoz ülni, hogy további büntetőintézkedésekről döntsenek.

Miután az Európai Unió kitart amellett, hogy nem ismeri el a Krím félsziget elcsatolását, az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzanak ki további intézkedéseket a krími és szevasztopoli befektetések korlátozására, egyúttal kijelenti: a nemzetközi pénzügyi intézményektől is azt várja el, hogy egyetlen olyan projektet se finanszírozzanak, amely nyíltan vagy burkoltan a Krím jogellenes elcsatolásának elismerésével érne fel. Mindemellett az Európai Tanács világossá teszi, hogy az EU elkötelezett az ukrán válság békés rendezése mellett, továbbá kész folytatni a háromoldalú megbeszéléseket Moszkvával és Kijevvel Ukrajna és az EU energiaellátásának biztosítása érdekében.

A zárónyilatkozat Ukrajna mellett a közel-keleti helyzetre is kitér. Az Európai Tanács nagy aggodalommal követi az eseményeket, elítéli a gázai rakétatámadásokat, s hogy azok válogatás nélkül veszik célba a polgári lakosságot, ahogyan felszólítja Izraelt is, hogy garantálja a civilek biztonságát. Izraelnek jogában áll megvédenie magát, de arányosan kell eljárnia - áll a zárónyilatkozatban, amelyben az Európai Tanács sajnálatát fejezi ki, hogy a gázai övezetben is sok ártatlan civil sebesült és halt meg. Az Európai Tanács mindkét felet a konfliktus mérséklésére szólítja fel, továbbá arra, hogy vessenek véget az erőszaknak, a polgári lakosság szenvedéseinek, tegyék lehetővé, hogy a humanitárius segély eljuthasson a rászorulókhoz, és állítsák helyre a nyugalmat. Az elmúlt napok tragikus eseményei az Európai Tanács szerint a diplomáciai erőfeszítések és a kétállami megoldás égető szükségességét bizonyítják.

Az Európai Unió végleges békemegállapodás esetén mindkét fél számára különleges kiváltságokkal járó partnerséget ajánl - erősítette meg ismét korábbi javaslatát az Európai Unió.

Kimaradt?