Megállapodtak az európai uniós tagországok EU-ügyekkel foglalkozó miniszterei kedden abban, hogy Albánia megkapja az uniós tagjelölti státust.

Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja üdvözölte a döntést. Szerinte az bátorításként szolgál a balkáni országnak a további reformokhoz, miközben elismeri az eddig elért eredményeket is.

Az unióban a bővítési folyamat során az utóbbi időben a tagjelölti státus hivatalos elnyerésétől időben már elválik a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdésének kiűzése. Erre most - miként előzőleg Szerbiának kellett különböző feltételeket teljesítenie a tárgyaláskezdés dátumának megállapításához - Albánia esetében sem kerül sor egyelőre.

Diplomáciai források szerint vannak EU-országok, amelyek szerint az elkövetkező években egyáltalán nem lenne indokolt újabb országgal megkezdeni az EU-csatlakozási tárgyalássorozatot - amely egyébként önmagában is többéves folyamat, és arról szól, hogy összesen 35 témafejezet vonatkozásában kell meghatározni, miként, milyen ütemezésben, esetleg milyen területeken milyen részleges haladékokkal veszi át a csatlakozni kívánó tagállam az unió jogrendjét, és illeszti be saját jogi előírásai közé.

A tagjelölti jogállás megadásában teljes konszenzusra kellett jutnia a 28 uniós tagállamnak. Ennek létrejöttét az tette lehetővé, hogy az utolsó vonakodó EU-ország, Csehország is elállt a vétóval való fenyegetőzéstől, miután a CEZ cseh energiaszolgáltató vállalat megállapodásra jutott az albán kormánnyal a veszendőbe ment beruházásaiért járó, eurómilliókban mérhető kártérítésről.

Albánia most Montenegró, Macedónia, Szerbia és Törökország mellé sorakozik fel új EU-tagjelöltként. A luxembourgi tanácskozásról kiadott tájékoztatás szerint az unió elsősorban a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, valamint a többi EU-országba áramló, alaptalanul menedékjogért folyamodó albán állampolgárok számának csökkentését várja el Tiranától.