Nagyobb kedvvel házasodunk és kevesebben válunk az utóbbi időben, derült ki a magyar statisztikai hivatal (KSH) legutóbbi adataiból. Akkor mégis mi az oka annak, hogy rohamosan csökken az ország lakossága?

Magyarország jelenlegi területén 1980-ban éltek a legtöbben: 10 millió 709 ezren. Azóta a népességszám folyamatosan csökken. A KSH adatai szerint Magyarország lakossága ez év január elsején 9 millió 879 ezer volt. Korábban a halálozások magas száma volt a csökkenés fő oka, az 1990-es évektől azonban az alacsony termékenység áll a háttérben, amelynek fő oka a párkapcsolati formák megváltozása.

Európa-szerte ismert jelenség az egyre kitolódó párválasztás és az élettársi kapcsolatok arányának növekedése. A magyarországi házasságkötések száma – az első világháborús évektől eltekintve – 2010-ben érte el mélypontját, akkor 35 500 pár állt anyakönyvvezető elé. A csökkenés az elmúlt három évben megállt, és lassú emelkedés kezdődött: a házasságkötések száma 2013-ban 36 900-ra, az előző évihez viszonyítva 2 százalékkal nőtt. Nőtt a nem házas párkapcsolatból született gyermekek aránya, 1990 óta a három és félszeresére emelkedett. De amíg például Észtországban a gyerekek 58,4 százaléka házasságon kívül születik, Magyarország e téren még mindig az európai középmezőnybe tartozik 46,2 százalékos 2013-as eredményével – adta hírül az MTI.

Az is európai trend, hogy egyre idősebbek a gyermeket vállaló nők. Amíg évtizedeken át a 20–24 éves nők vállalkoztak a legnagyobb arányban az anyaságra, az 1990-es évek közepétől már a 25–29 évesek, 2010-től pedig a 30-as éveik elején járók.

A mai szülőképes korú nők 44 százaléka gyermektelen. Elsősorban a 25–34 éves gyermektelen nők száma nőtt 1990 óta, körülbelül a háromszorosára. Ennek okai között említették, hogy a fiatalok hosszabb ideig tanulnak, később önállósulnak, és később választanak párt maguknak. Az egyedülállók aránya a fiatal felnőttek és a legidősebbek korcsoportjaiban a legmagasabb. Az egyedül élő nők aránya az érettségizett 20–24 évesek és a diplomás 25–29 évesek között a legmagasabb.

A válások száma az 1980-as évek második felében tetőzött – csaknem évi 30 ezer volt –, ezt az 1990-es évektől egy ingadozásokkal tarkított mérséklődés követte. Tavaly már csak 20 ezer bontóperi végzést hoztak, ami 8,4 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A válás továbbra is a 20–29 évesek körében a leggyakoribb.