Csupán egyetlen hónapban 71 millió lengyelországi telefonbeszélgetést hallgatott le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - állítja Glenn Greenwald amerikai újságíró Nem bújhatsz el sehová (No Place to Hide) című könyvében a Gazeta Wyborcza című lengyel lap pénteki beszámolója szerint.

A Gazeta Wyborcza lengyel lap két, közvetlenül Lengyelországra vonatkozó dokumentumról írt. Az egyik szerint decemberben (az évet nem jelölik meg) naponta 1-4 millió lengyelországi telefonbeszélgetést hallgatott le az NSA. Egy olyan országban, amely nem különösebben „népszerű" a terroristák körében, miközben Barack Obama elnök a terrorizmus elleni harccal indokolta az elektronikus megfigyelést.

Egy másik dokumentum azt írja le, hogy az amerikaiak hogyan fértek hozzá a lengyelországi telefonokhoz. Ehhez az ORANGECRUSH program részét képező OAKSTAR programot használták. Ez a titkos program elektronikus hírszerzésre szolgál, közvetlenül a fő internetkábelekről veszi le a telefon- és internetadatokat. Az NSA szerint „óriási mennyiségű adathalmaz begyűjtésére alkalmas". „Március 3-tól az ORANGECRUSH metaadatokat közvetít NSA-forrásokhoz harmadik féltől (Lengyelországtól). Március 25-től tartalmakat közvetít" - olvasható az egyik feljegyzésben. A metaadatok egyebek között arra vonatkozóan tartalmaznak információkat, hogy melyik számról melyiket hívták fel, hány órakor, és meddig tartott a beszélgetés. A „tartalom" maga a beszélgetés.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy a lehallgatási akció egy „lengyel kormányügynökséggel" folytatott együttműködésnek köszönhető. Ezek az első olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a „lengyel fél" részese volt az elektronikus megfigyelésnek. Az NSA a „harmadik partnerek" között helyezte el Lengyelországot a világ 23 állama, köztük Izrael, Japán, Pakisztán, Franciaország között. Az amerikai hírszerzés fő partnerei továbbra is az „ötszemű országok", ahogyan a hírszerzés Ausztráliát, Kanadát, Új-Zélandot és Nagy-Britanniát nevezi.

A lengyel Panoptykon Alapítvány tavaly 100 kérdést intézett Donald Tusk kormányához az Egyesült Államokkal folytatott együttműködésről. A kapott válaszokat az alapítvány „nem kielégítőnek" minősítette. Továbbra se lehet tudni, hogy egyáltalán vannak-e valamilyen nemzetközi szerződések, amelyek az amerikai titkosszolgálatok lengyelországi tevékenységét szabályozzák. Egyetlen lengyel titkosszolgálat se válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e hozzáférése az elektronikus megfigyelési programokhoz, vagy van-e valamilyen műszaki lehetősége a telefonbeszélgetések és az internetes kommunikáció megfigyelésére - mondta a lengyel lapnak Katarzyna Szymielewicz, az alapítvány munkatársa.