Az Európai Parlament (EP) kisebbségüggyel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja csütörtökön elfogadta a munkacsoport tízéves munkáját összegző, a nemzeti kisebbségek alapvető jogait rögzítő Strasbourgi Manifesztumot - közölte Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, aki a társelnöke volt a tevékenységét a mostani parlamenti ciklus végén befejező munkacsoportnak. Tabajdi szerint a dokumentum később hivatkozási pontként szolgálhat egy uniós kisebbségvédelmi rendszer kialakítása során.

"Ha az Európai Unió a jövőben el kívánja kerülni az etnikumközi konfliktusokat, akkor megfelelő uniós kisebbségvédelmi rendszert kell létrehozni. Legfőbb cél, hogy a 2012-ben elfogadott Roma Stratégia mintájára az Európai Bizottság kezdeményezze a Nemzeti Kisebbségvédelmi Stratégiák Európai Keretrendszerét. Ezzel létrejönne az Európai Unió keretein belül a kisebbségi jogok uniós szintű ellenőrző mechanizmusa, amely éves rendszerességgel számon kérné a tagállamokon a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését" - vázolta elképzeléseit Tabajdi Csaba.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg az Európai Unió a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai követelményeken keresztül nyomást tud gyakorolni a tagjelölt országokra a kisebbségi jogok szavatolása érdekében, az uniós csatlakozás után azonban már nem kérhető számon a tagországi kormányokon e jogok biztosítása.

"Ilyen visszarendeződést tapasztalhattunk Szlovákiában és Romániában az utóbbi években" - jegyezte meg az MSZP eddigi EP-delegációvezetője. Szerinte ezért is elengedhetetlen az uniós demokráciaellenőrző mechanizmus mihamarabbi létrehozása. Az uniós demokráciamonitoring - hangsúlyozta Tabajdi - elősegíthetné az ellenőrzést, a közösségi nyomásgyakorlást, hogy egyetlen nemzeti kisebbség jogai se szenvedjenek csorbát.

A munkacsoport utolsó ülésén a képviselők egyperces néma főhajtással emlékeztek a holokauszt magyarországi áldozataira a holokauszt-emléknap alkalmából.