Döntött az Európai Parlament Moldova vízummentességéről. A moldávoknak ezentúl elég ha biometrikus útlevelük van, azzal utazhatnak a schengeni határokon belül. A rendelet április 28-án lép majd életbe.

Az EU Keleti Partnerségi programjában résztvevő  három és fél millió lakosú Moldova 2010 nyarán indította el az ún. „Vízum Dialógust”, melynek keretében négy éven belül megvalósítandó célként tűzte ki maga elé a schengeni vízumliberalizációt.

Cecilia Malmström, az EU belügyi biztosa szerint Moldova példával szolgálhat a régió többi országának is. Az EU elkötelezett amellett, hogy a többi Keleti Partnerségi ország is a moldovai útra lépjen és mihamarabb csatlakozhasson a vízummentes övezethez.

Az ukrajnai eseményekből tanulva, az EU nem halogatja a partnereivel való kapcsolatainak szorosabbra fűzését. Tavaly decemberben ugyanis úgy döntöttek, hogy Moldova mellett Grúzia társulását is felgyorsítják. A tervek szerint mindkét országgal még idén júniusban aláírják a társulási szerződést.

A vízumliberalizáció és ez a gyorsított eljárás egyfajta válasz Moszkvának, amiért „megbüntette” Ukrajnát, amikor az „letért az orosz útról”. Ugyanis most Moldovát is ezzel fenyegeti és a közelmúltban az orosz bor exportot is beszüntette a kis országba. Az EU fél, ha az oroszok más termékek exportját, például a zöldségek és gyümölcsökét is felfüggesztik, vagy szigorúbban szabályozzák a migráns moldáv munkavállalókat, az érzékenyen fogja érinteni Moldova gazdaságát.  Meg is tették az első lépést: az orosz borexportra válaszul eltörölték a behozatali vámot az EU-ba importált moldáv borokról.