Bizonytalan, hogy mikorra alakulhat új kormány Németországban. A politikusok egyelőre a sajtón keresztül vitatkoznak a lehetséges koalíciós forgatókönyvekről. A vasárnapi választásokon győztes CDU/CSU konzervatív pártszövetség a szociáldemokrata párttal (SPD) léphet koalícióra, vagy a Zöldekkel alakíthat kormányt. A konzervatívok hivatalosan még egyik lehetséges partnert sem kérték fel koalíciós tárgyalásra, és nincs is egységes álláspontjuk arról, melyik párttal kellene kormányt alakítani.Az SPD pénteken, a párt konventjén határoznak a következő lépéseikről.

A CDU elnökségének több tagja szerint tárgyalni kell a Zöldekkel. Ezt szorgalmazza például Armin Laschet, a párt Észak-Rajna-Vesztfália tartományi vezetője. A politikus befolyását jelzi, hogy a tartományból 63 CDU-s politikus jutott be a Bundestagba, az észak-rajna-vesztfáliai konzervatívok így éppen annyian vannak, mint ahány zöldpárti képviselő az egész országból, és számuk meghaladja a CDU bajor testvérpártja, a CSU 56 fős parlamenti csoportjának létszámát.

Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke viszont elutasítja, hogy a konzervatívok kapcsolatba lépjenek a baloldali ökopárttal. „Én ilyen tárgyalásokat biztosan nem vezetek" - mondta Seehofer a Der Spiegelnek.

Ugyanakkor a bajor konzervatívok vezérkarában sincs egység a Zöldek elutasításában. Gerda Hasselfeldt, a CSU parlamenti csoportjának kedden újraválasztott vezetője szerint például minden lehetőséget meg kell vizsgálni. A demokratikus pártok közös felelőssége, hogy stabil kormány alakuljon Németországban – mondta a politikus a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak.

A nagykoalíció mellett kötelezte el magát többek között Volker Kauder, a CDU/CSU-frakció keddi alakuló ülésén újraválasztott frakcióvezető, aki már 2005 óta irányítja a konzervatív képviselőcsoportot a Bundestagban. Kauder a Der Spiegelne elmondta: a konzervatívok és a szociáldemokraták programja között jóval több az átfedés, mint a konzervatív és a zöldpárti elképzelések között, és az SPD frakciója jóval nagyobb is, ezért velük stabilabb többségre támaszkodó kormányt lehet alakítani.

Hasonló megosztottság mutatkozik az SPD-nél is. Elsősorban a párt baloldali szárnya ellenzi a nagykoalíciót, és nem támogatja azt a szociáldemokratáknál is erős észak-rajna-vesztfáliai tartományi szervezet vezetősége sem. Az SPD nem azért indult el a választáson, hogy biztosítsa a parlamenti többséget a konzervatívoknak – mondta Hannelore Kraft tartományi miniszterelnök a Rheinische Postbeszámolója szerint.

A Zöldek sem egységesek. A legtöbben nem hisznek abban, hogy sikerülhet megállapodni a konzervatívokkal, de például a párt egyik legsikeresebb vezetője, Winfried Kretschmann Baden-Württemberg tartományi miniszterelnök szerint alaposan meg kell vizsgálni a kérdést és legalább a tájékozódó jellegű tárgyalásokig el kell jutni, már csak azért is, mert a nagykoalíció rendkívüli túlerőt jelentene a parlamentben.

Kretschmann a Stuttgarter Zeitungnak nyilatkozva rámutatott: a CDU/CSU és az SPD együtt 67,2 százalékkal, vagyis kétharmados többséggel rendelkezik. Így volt ez 2005-2009 között is, amikor a nagykoalíció a kétharmados többségre támaszkodva 40 alkotmánymódosítást hajtott végre - emelte ki.

Az ARD közszolgálati televízió felmérése szerint a lakosság csaknem kétharmada, 64 százaléka szerint nagykoalíciónak kellene kormányoznia Németországot a következő ciklusban. A konzervatív-zöldpárti koalíciót támogatók aránya nagyjából egyharmados, 32 százalékos.

A kancellár megválasztására és a kormány megalakítására nincsen rögzített határidő. Németország újraegyesítése óta általában a választástól számítva 30-40 napon belül megalakult a kormány. A leghosszabb ideig 2005-ben tartottak a koalíciós tárgyalások, az Angela Merkel vezette konzervatívok akkor 65 nap alatt tudtak megállapodni a nagykoalícióról az SPD-vel. Várakozások szerint ismét nagykoalíció alakul, a koalíciós tárgyalások pedig megint elhúzódnak majd.

A német alaptörvény szerint a Bundestag alakuló ülését a választások után 30 napon belül meg kell tartani. Norbert Lammert, a Bundestag jelenlegi elnöke azt javasolja, hogy az alakuló ülést napra pontosan a választások után egy hónappal, október 22-én tartsák meg.